Hamsun

"Nem az volt a probléma, hogy politikai szerepet akart vállalni, hanem az, hogy tekintélyét, melyet elkötelezettséggel, szorgalommal, kitartással, tehetséggel és intellektuális sokszínűséggel a lehető legnagyobb mértékben kivívott magának a regényírás területén, átvitte egy másik területre, a politika világába, ahol nem volt képes átlátni a problémákat..." - foglalja össze a Hamsun-jelenség lényegét a svéd szerző, hiteles dokumentumokon alapuló új regényében. Knut Hamsun, a nácikkal, vagy legalábbis a nácikat kiszolgáló Quislinggel és bábkormányával a háború alatt összejátszó norvég írófejedelem eltévelyedését évtizedekig hallgatás vette körül: a norvégok szinte nemzeti szégyenüknek érezték, hogy világszerte hatalmas népszerűségnek örvendő Nobel-díjas írójuk öreg napjaira a gyilkos megszállók szekértolója lett. Azonban Enquistet, a nálunk is jól ismert svéd írót (A tribádok éjszakája, A földigiliszták életéből, Strindberg - Életjáték) nem a bűnösség, illetve a bűnösség mértékének a kérdése érdekli, célja nem az ítélkezés - megtették ezt már helyette mások -, hanem a történtek mozgatórugóinak megismerése, egy emberi-magánéleti tragédia minél alaposabb feltárása, nem utolsósorban pedig művész és hatalom, egyén és közösség, férfi és nő vészterhes kapcsolata a második világháborúban, Európa északi peremvidékén. A könyvből Max von Sydow-val a címszerepben nagy sikerű film készült. Vissza