Gerencsérek földjén MAGYARSZOMBATFA - GÖDÖRHÁZA - MÉTNEKPUSZTA MÚLTJA ÉS JELENE

ELŐSZÓ Magyarszombatfa. a határ menti kis falu. a századok során többször változott, átalakult nevű település történetét vetették papírra a szerzők. A községnév változása a levéltári kutatások nyomán, jegyzőkönyvek tanulmányozása során követhetővé vált. A középkorú és fiatalabb népesség számára azonban már történelem, hogy mely területeket is takar a jelenlegi községnév. Az egykori Magyarszombatfa része ma a volt Gödörháza. mely utcanévként ma is olvasható a helységnévtáblán. Nagymétnek, Kismétnek (legfeljebb a korosabbak emlékezetében él), ahol még az 1960-as években is fejlett mezőgazdaság tette érdekessé a kis települést. Iskolája, boltja volt. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kísérleti Gazdaságaként úttörő volt, mintául szolgált a környék gazdálkodói számára. Mi maradt belőle? A jórészt beerdősült, egykor jól termő szántóföldek, rétek. És Zala megyéhez csatolták. E tényeket csak kevesen ismerik. A magyar államalapítás millenniuma a múlt alaposabb megismerésére ösztönző eseménysorozat. A haza múltja, a szülőföld múltja a jelen, még inkább a jövő alappillérei. A honnan jöttünk kérdés tisztázása nélkül nehéz megfogalmazni a meddig jutottunk, merre haladjunk kérdésekre adandó válaszokat. A millennium biztatást, bátorítást adott, hogy a szükségképpen megfogalmazódó kérdésekre hiteles, tényszerű válaszokat fogalmazzunk meg. A hitelesség, tényszerűség igényének megfelelni szakmai hozzáértéssel, kellő idővel rendelkezve lehet. Vissza TARTALOM Előszó: Laczó László polgármester 7 Lectori Salutem! Üdv az Olvasónak! 9 Bevezetés 11 I. Magyarszombatfa és Gödörháza (Métnekpuszta) földrajzi adottságai 13 Földrajzi helyzet, felszíne 14 Vízrajz 20 A terület növényvilága 24 A terület állatvilága 44 II. Magyarszombatfa története 59 Kapornaky Gyula verse: Magyarszombatfa 60 Magyarszombatfa és az Őrség 61 Az őskortól a honfoglalásig 62 Honfoglalástól a középkor végéig 64 A falu neve, névváltozásai, földesurai 65 Magyarszombatfa és szűkebb környékének népessége és a birtokok jellege (1000-1072) 68 Kiegészítés és értelmezés Szombatfa 1767-es urbáriumához 75 Az 1767-es úrbérrendezés és előzményei 80 Szombatfai birtokviszonyok a birtok-elkülönítés után 84 A vallási élet 87 Iskolaügy - oktatásügy 93 Gödörháza oktatásügye 97 Közművelődés 106 Háborúk és Magyarszombatfa 113 III. Gödörháza és Métnekpuszta története 117 Kapornaky Gyula verse: Gödörháza 118 Gödörháza község története 119 Gödörháza múltja 1848-ig 123 Gödörháza urbáriuma 128 Forradalom és szabadságharc idején 128 Dűlőnevek a 18. század elején és 1860-ban 130 A kiegyezés (1867) után 132 Földbirtokviszonyok 133 Gödörháza a 20. században 134 IV. Hol sírjaik domborulnak (temetőkről) 143 V. A Dualizmus kora 149 VI. Cikkek, tudósítások 157 VII. Ipar és kereskedelem 165 Az iparról és kereskedelemről 166 Magyarszombatfa 167 Gödörházán 171 Vállalkozók 173 VIII. Népművészet és kerámia ipar 175 Magyarszombatfa népművészete és kerámiaipara 176 Kerámiagyár 189 IX. Vasútépítési tervek 193 X. Egyesületek 197 Magyarszombatfai Önkéntes Tűzoltó Egylet 199 Gödörháza Önkéntes Tűzoltó Egylet 201 Levente Egyesület 207 Egyesületek szervezete 1943 után 209 XI. Szövetkezetek 211 "Hangya" Szövetkezet 213 Földműves Szövetkezet (Fmsz) és ÁFÉSZ 217 "Bástya" TSzcs 219 "Zója TSzcs" 220 XII. A község közigazgatása 223 Tanácsrendszer éveiről 1950-1999 229 Helyi önkormányzat 239 XIII. Posta 243 XIV. Határőrizet 249 Határon történt 250 Határőrizet 257 XV. Ételek és ízek 259 XVI. Szokások és hagyományok 269 XVII. Visszaemlékezések és vallomások a szülőföldről 285 XVIII. Megfogyatkozások 303 Kitelepülések, háborús áldozatok, kitelepítések 304 XIX. Magyarszombatfai képek 309 XX. Főbb adatok a községről 321 Utószó 327 Felhasznált irodalom 329 A könyv szerzői és közreműködői 330