Gazdaság és társadalom: A megértő szociológia alapvonalai 1.

ELŐSZÓ Max Weber monumentális művének, a két vaskos kötetre rúgó Gazdaság és társadalomnak tudományos és világnézeti mondanivalóját világszerte két nagyobb hullámban ismerhették meg, illetve dolgozhatták fel kritikailag a szociológia kimagasló alakjainak munkássága iránt érdeklődő, de nem német anyanyelvű olvasók. Előbb mindenütt kisebb-nagyobb szemelvénygyűjteményeket, válogatásokat jelentettek meg belőle. Azok, akik e munkákat válogatták, illetve kiadták, nagyon szerény célt tűztek maguk elé. Mindössze azt szerették volna elérni, hogy egy nagyon sokat idézett és nagyon hevesen vitatott szerző életművéből azok számára is hozzáférhetővé tegyenek valamit, akik nyelvi okok miatt nem forgathatják, illetve tanulmányozhatják az eredetit TARTALOM Kiadói előszó 9 Előszó az ötödik kiadáshoz 13 Előszó a negyedik kiadáshoz 27 Szociológiai alapfogalmak 37 A szociológiának és a társadalmi cselekvés "értelmének" fogalma 37 Módszertani alapok 38 A társadalmi cselekvés fogalma 51 A társadalmi cselekvést meghatározó indítékok 53 A társadalmi kapcsolat 54 A társadalmi cselekvés típusai: szokás, szokáserkölcs 56 A legitim rend fogalma 58 A legitim rend fajtái: konvenció és jog 60 A legitim rend érvényességének alapjai: tradíció, hit, tételesen lefektetett szabályozás 63 A harc fogalma 64 Közösség és társulás 66 Nyitott és zár kapcsolatok 68 Szolidaritás és képviselet 71 A szervezetek fogalma és fajtái 72 A szervezeti rendek fajtái 74 Igazgatási rend és szabályozó rend 75 Üzem és üzemszervezet, egyesület, intézmény 76 Hatalom, uralom 77 Politikai szervezet, hierokratikus szervezet 77 A gazdálkodás szociológiai alapkategóriái 81 A gazdálkodás fogalma 81 A hasznos szolgálatok fogalma 85 Gazdaságra irányuló cselekvések 86 A racionális gazdálkodás tipikus rendszabályai 88 A gazdaság szervezeteinek fajtái 91 Csereeszköz, fizetési eszköz, pénz 92 A pénzhasználat tipikussá válásának elsődleges következményei. Hitel 97 Piaci helyzet, piaci kelendőség, piaci szabadság, piaci szabályozás 99 A gazdasági formális és materiális racionalitása 101 A pénzben való elszámolás racionalitása 102 A szerzés fogalma és fajtái, tőkeelszámolás 106 Természetbeni elszámolás és naturális gazdálkodás 114 A pénzelszámolás formális racionalitásának feltételei 122 Cseregazdaság és tervgazdaság 123 A gazdasági tevékenységek megosztásának típusai (általános megjegyzések) 128 A tevékenységek tagolódásának technikai jellegű fajtái 132 A tevékenységek szociális jellegű megosztásának fajtái 135 A tevékenységek hasznosítási lehetőségeinek elsajátítása 139 A termelőeszköz elsajátítása 144 A rendelkező tevékenységek elsajátítása 150 A munkások termelőeszközöktől való megfosztása 151 Foglalkozás és a foglalkozások tagolódásának fajtái 154 Az elsajátítási és piaci viszonyok főbb formái 159 A teljesítmény kalkulálhatóságának feltételei: alkalmasság, gyakorlat, hajlandóság stb. 165 Kalkulációtól mentes közösségi tevékenység: a kommunizmus formái 169 Tőkejavak, tőkeelszámolás 170 A kereskedelem fogalma és formái 171 A tőkeelszámolás legmagasabb szintű formális racionalitásának feltételei 178 A kapitalista irányultságú nyereségszerzés tipikus módozata 180 A modern állami pénzrendszer és a különböző pénzfajták: forgalomban levő pénz 182 Zárolt pénz 191 Jelzett pénz 193 A pénz formális és materiális érvénye 195 A pénzügyi politika eszközei és céljai 197 Megjegyzések a "Staatliche Theorie des Geldes"-ről 201 A politikai szervezetek gazdaságára gyakorolt nem pénzügyi természetű befolyása 208 A politikai szervezetek finanszírozása 209 A politikai szervezetek finanszírozásának visszahatása a magángazdaságokra 214 A gazdaság befolyása a szervezetek sorsának alakulására 216 A gazdálkodás hajtóereje 217 Az uralom típusai 221 A legitimitás érvényessége 221 Az uralom definíciója, feltétele és fajtái: Legitimitás 221 A legitim uralom három tiszta típusa: racionális, tradicionális és karizmatikus uralom 224 Legális uralom bürokratikus igazgatási csoporttal 225 Legális uralom: a bürokratikus igazgatási csoportot igénybe vevő uralom tiszta típusa 225 A monokritikus-bürokratikus igazgatás 230 Tradicionális uralom 233 Tradicionális uralom 233 Gerontokrácia, patriarchalizmus, patrimonaializmus 237 Rendi jellegű patrimonális uralom 243 Tradicionális uralom és gazdaság 244 Karizmatikus uralom 248 A karizmatikus uralom karakterisztikus vonásai és közösségei 248 A karizma mindennapivá válása 252 A karizma mindennapivá válása és hatásai 252 Feudalizmus 260 Feudalizmus, hűbéri feudalizmus 260 Javadalmas feudalizmus és a feudalizmus egyéb fajtái 265 A különféle uradalmi típusok keveredése 268 A karizma uralomellenes átértelmezése 271 A karizma uralomellenes átértelmezése 271 Testületi elv és hatalommegosztás 275 Testületi elv és hatalommegosztás 275 Funkciók szerinti hatalommegosztás 285 A politikai hatalommegosztás és a gazdaság közti viszony 287 Pártok 288 A pártok fogalma és lényege 288 Uralomellenes szervezeti igazgatás és képviseleti igazgatás 291 Uralomellenes szervezeti igazgatás és képviseleti igazgatás 291 Honoracior-igazgatás 293 Képviselet 295 A képviselet lényege és formái 295 Érdekképviselet 299 Rendek és osztályok 303 Fogalmak 303 Osztályhelyzet, osztály, birtok szerinti osztály 303 Nyereség-, illetve kereset szerinti osztály, társadalmi osztály 305 Rendi helyzet, rend 307 Függelék Harcosrendek 309 Erdélyi Ágnes: Jegyzetek 311