Főurak a Monarchia Nagykávéházból

A kötet főszereplője ifjabb Habsburg (alias báró Wallburg) Ernő, akinek emlékét olyan okból őrizte meg a közemlékezet, amiért kevesekét: foglalkozásának miatta született új elnevezése bevonult a vendéglátás történetébe. Ő volt az első főúr, akire ezt a tréfásnak szánt odaszólítást a vendégek alkalmazták. Kalandos és tragikus história az övé, megidézése pedig száz év társasviszonyainak hű tükre abban a régi világban, amit a monarchia korának szokás nevezni, amikor Budapest maga is viharos fejlődésnek, gyarapodásnak indult, fölépítve kultúrhistóriájának is az egyik legszebb fejezetét. A kötet további szereplői: Skublics Laura, Zala szülötte és József nádor egyik unokaöccse, Habsburg Ernő főherceg, aki őt máig titkok övezte körülmények között feleségül vette. Az ő romantikus történetük is része a fordulatokban gazdag mesének, akik Pesten nemzették a New York későbbi fizetőpincérét, az első Főurat. Ő volt az, aki természetes (vagy törvényes?) atyja halálának évétől, 1899-től egészen 1914-ig változatos eszközökkel próbálta elfogadtatni az Udvarral magas származását, és persze elismertetni, hogy jogosult Ernő tekintélyes vagyona örökösének tekinteni magát és családját. A kalandos magánélet fordulataival bemutatott köztörténelem kitüntetett helyszínei között ott találjuk a Monarchia számos települését, amelyek a história színpadaként szolgálnak, a korabeli közönség fellépésével. Közben megismerjük Magyarország, a város és a főváros társadalmának a legkülönbözőbb csoportokhoz tartozó figuráit, reprezentatív személyiségeket és egyszerűnek mondott, de sohasem egyszerű közembereket - vonásaikat, szokásaikat, útjukat, mondhatni életközelből. Szerencsésen vagy a balvégzettől sújtva élték, sőt leszármazottaik révén élik napjainkban is a maguk családtörténetét, a mindnyájunk fölé tornyosuló nagytörténelem - s egy százéves szenzáció - fényében és árnyékában.