Forradalom után - kiegyezés előtt - A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában

Tartalom Németh G. Béla: Az abszolutizmus korának néhány főbb karaktervonása 7 Imre László: Minden emberi és költői konvenció ellenében 40 Szajbély Mihály: Az 1849 utáni "líraellenesség" érvei és forrásai 58 Dávidházi Péter: A "bevégzett tények" felülbírálása 79 Imre László: Az Arany-Csengery-kör orosz irodalmi kapcsolatai 99 Szegedy-Maszák Mihály: Jellem és cselekmény Kemény Zsigmond szépprózai műveiben 120 Kálmán C. György: Az Akadémia irodalmi pályázatairól (1857-1867) 151 É. Kiss Katalin: Brassai Sámuel nyelvészeti munkássága 175 Hajnóczi Gábor: A nemzeti építészeti stílus kérdése és Akadémia palota körüli vitában 195 Keserű Katalin: A KÉPzőművészet szerepének érzékelése a nemzeti jelleg reprezentálásában 215 Mazsu János: A hazai értelmiség fejlődésének sajátosságai a 19. század második felében 234 Gergely András: Az értelmiség tájékozódása (A Budapesti Szemle a Bach-korszakban) 251 Buzinkay Géza: A középosztály kialakításának programjai 286 Veliky János: Liberális közvélemény-értelmezések Magyarországon a 19. században 313 Kiss Endre: A filozófia fő irányai forradalom és kiegyezés között 336 Kósa László: Katolikus és protestáns magatartásformák az abszolutizmus idején 350 Csorba László: Nemzetélet és hitélet közös válaszútján 366 Csohány János: Révész Imre a polgárosodásért az önkényuralom idején 391 Erdődy Gábor: Egység vagy szabadság 404 Borsi-Kálmán Béla: Egy múlt századi magyar-román megegyezési kísérlet történetéhez (1864) 423 Heiszler Vilmos: Ausztroszlavizmus - ausztrohungarizmus 446 Kiss Gy. Csaba: Hungária és/vagy Szlávia 464 Ress Imre: A magyar liberálisok és a Szerb Fejedelemség az 1860-as években 496 Batári Gyula: Orvosi viták a hazai egészségügyi szaksajtóban 1850-1867 között 517 Gazda István: A gimnáziumok és a fizika a Bach-korszak Magyarországán 538 Jegyzetek 561 Névmutató 627