Folklór és vizuális kultúra

Az MTA Néprajzi Kutatóintézete Folklór a magyar művelődéstörténetben címmel új sorozatot indított, amelynek első köteteként a Folklór és irodalom jelent meg. A második kötet témája a folklór és a vizuális kultúra kapcsolódási pontjainak vizsgálata. Az írásbeliség általános elterjedése előtt a hagyományos társadalmakban élők számára a templomban látható oltárkép, a templom külső vagy belső falán levő szobrok az olvasást helyettesítették. A folklórban számos olyan elbeszélő műfajt ismerünk, amely nemcsak hangzó anyagként terjedt a szóbeliségben, hanem megjelent vizuálisan is a templom freskóin vagy emblémagyűjteményekben, és a szóbeliség törvényszerűségeitől eltérő módon jutott kifejezésre. Melyek azok a folklór jelenségek/alkotások, amelyek valamilyen módon képi megjelenítéssel társíthatók? Mi a magyarázata annak, hogy bizonyos folklór műfajok szoros kapcsolatban vannak a képi megjelenéssel, más műfajok viszont nem? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a válaszokat művészettörténészek, irodalmárok, folkloristák, filmrendezők, képzőművészek a maguk szakterületén vizsgálva e két hagyomány kapcsolódási lehetőségeit.