Figyelő szemmel

Fülszöveg A Figyelő szemmel Fenyő István újabb tanulmányait és kritikáit tartalmazza - mindenekelőtt azokat az írásokat, melyeknek témájukon túlmutató gondolati érdekességük, világkép-kibontó funkciójuk van. Fenyő István a kötet összeállítása közben arra törekedett, hogy az olvasó minél pontosabb képet kapjon irodalmi múltunkról és jelenünkről, szellemi életünkről, a hagyomány és a mai törekvések bonyolult kapcsolatáról. Kritikusi ars poeticájában, a kötet beveztőjében ezt írja: "A kritikus összekapcsol - összeköti a mű zárt, egyszer s mindenkorra adott, végérvényes világát a mozgó-alakuló társadakmi realitással, a mű ismertetése kapcsán arra törekszik, hogy kifejezésre juttassa ez utóbbinak jelentkező új fejlődéstendenciáit. Az érdemi kiritika túlnyomórészt megkeresi azokat az alkotásban rejlő szálakat és összetevőket, amelyeknek segítségével bizonyos általánosabb érvényű gondolatokat és szellemi igényeket-követelményeket megszólaltathat, problémákat jelezhet, a kulturális élet felmerülő kérdéseiben állást foglalhat. Ilyen értelemben - felfogásom szerint - a műfaj voltaképp alkalmazott publiciszika: gyakorlója nemcsak tájékoztatni, felvilágosítani akarja az olvasót, de a hazai valóság - a társadalmi és művészeti valóság - meggondolkoztató dilemmáira ráeszméltetni is." Tartalom Előszó 5 Eleven hagyomány Perújítás műveltségünk egyik korszakáért (Szauder József Az estve és Az álom című tanulmánykötetéről) 13 Írók, érzelmek, stílusok (Baróti Dezső tanulmányai) 22 Kölcsey Ferenc kiadatlan írásai 1809-1811 28 Bajza József és Toldy Ferenc levelezése 33 Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték 43 Sőtér István akadémiai arcképei (A sas és A serleg) 47 Utóhang a Petőfi-évfordulóhoz 53 Pándi Pál korszakmonográfiája, A "kísértetjárás" Magyarországon 65 Petőfi emberi arcáért (Fekete Sándor új könyveiről) 73 Szovjet-orosz monográfia Petőfiről (A. A. Gerskovics: Poetyicseszkij Tyeatr Petőfi) 79 A Petőfi-filológia új alapvetése 84 Jókai Mór pályakezdő novelláinak kiadásáról 89 A népek összefogásának hagyományairól (Kovács Endre: Népek országútján) 98 Író és irodalom a polgári világban (Németh G. Béla: Mű és személyiség) 103 Tudománnyal a magyar progresszióért (Komlós Aladár: Költészet és bírálat) 111 Horváth Zoltán: Irodalom és történelem 117 Marxista irodalomtörténetírásunk kiemelkedő új teljesítménye (Király István: Ady Endre) 123 Vár egy új világ 129 Kardos László: Író, írás, irodalom 136 Korrajz és verselemzés (két új irodalomtörténeti-kritikai műről) 145 Tudomány és kultúrpolitika egysége (Szabolcsi Miklós: Változó világ - szocialista irodalom) 155 Az embertől a műig (Szabó Lőrinc: napló, levelek, cikkek) 160 Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc lázadó évtizede 166 Gondos Ernő: Bálint György 171 Új világirodalmi lexikon Magyarországon 177 A szocialista realizmus első kézikönyve 189 Kortársakról Szocialista irodalmunk negyedszázada (gondolatok egy tanulmánykötet kapcsán) 205 Lukács György 214 Pomogáts Béla Déry Tibor című monográfiájáról 221 Veres Péter posztumusz tanulmánykötetei 225 Írók és messiások (Féja Géza: Lázadó alkonyat) 233 Illés Endre műveiről 240 Szigorlat 240 Két oroszlán között 245 Egy rendhagyó író esszéi (Szentkuthy Miklós: Meghatározások és szerepek) 251 Egy életmű tanulságai (Erdei Ferenc: Emberül élni című tankönyvéről) 258 Vas István műveiről 273 Egy maga útján járó költő 275 Tévedések fenntartása mellett 284 Az ismeretlen Isten 291 Önarckép a hetvenes évekből 318 Rónay György két könyvéről 326 A tenger pántlikái 326 A nagy nemzedék 329 Cseres Tibor: Ember fia és farkasa 334 Benjámin László új versválogatása, A sziklarajzok 341 Mesterházi Lajos: Vakáció 349 Dobozy Imre: Ősztől tavaszig 355 Somlyó György műveiről 360 Portré költészetünk társtalan klasszikusáról 360 A költő és a költészet a mai világban 364 Egy tágasabb és teljesebb költőiségért 369 A tömörség művészete (Rákos Sándor Kiáltásnyi csönd című verskötetéből) 375 Kovács Sándor Iván monográfiája Váci Mihályról 382 Simon István új könyveiről 387 Sánta Ferenc: Isten a szekéren 398 Juhász Ferenc: A szent tűzözön regéi 404 Kamondy László: Vád és varázslat 409 Költő a költészet jövőjéről (Garai Gábor: Meghitt találkozások) 414 A közéleti esszé lehetőségei (Héra Zoltán Jó ellenfelet című kötetéről) 421 Jelentés a Garam mentéről (Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág) 429 Három rendhagyó írói útirajz (Almási Miklós: Rezgésszámok, Szász Imre: Száraz Martini, Koktél, Orbán Ottó: Ablak a földre című könyveiről) 435 Fiatal írók két antológia tükrében 449 Figyelő szemmel Mire figyel a "Figyelő szemmel"? 465 A Vigilia beszélgetés Ignácz Rózsával 468 Darvas József: Szárszó, 1943 470 Somogyi Tóth Sándor: Huszonegy korsó sör 472 Száraz György: A nagyszerű halál 473 Spiró György kritikája Szakonyi Károly Hongkongi paróka című bemutatójáról 475 Babits Mihály könyvről könyvre című kötetéről 478 A "kritika" körképe a határon túli magyar irodalomról 480 Vas István Mért vijjog a saskeselyű című emlékirat-részletei-ről 483 Ratkó József: Halottak faluja című verséről 485 Bertha Bulcsu és Simeon István irodalmi interjúiról 488 Jordáky Lajos Irodalom és világnézet című könyvéről 491 Lukácsy Sándor A reformkori magyar irodalom távlatai című cikkéről 491 Klaniczay Tibor Gondolatok a nemzeti hagyományról című tanulmányáról 498 Kartál Zsuzsa A méla tempefői arca című cikkéről 501 Simonffy András: Volt egyszer egy Hungária című cikkéről 503 Hagyomány és modernség vitájáról 505 A Tiszatáj különszámáról 509 A Görgey-vitáról 511 Sziklay László Szomszédainkról című tanulmánykötetéről 514 A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai sorozatiról 518 Héra Zoltán A költemény felé című esszékötetéről 520 Bor Ambrus: Statiszták című novellájáról 523 Károlyi Erzsébet levelei öccséhez 525 A kiegyezés reális megítéléséért 529 Magyar gondolat vagy szabad gondolat? 532 A magyar irodalom lengyelországi fogadtatásáról az elmúlt esztendőkben 535