Fejezetek a titói Jugoszlávia korai korszakából

Az ötödik kötet, amelybe - stílusosan - öt szerző tanulmányát válogattuk be. Sajti Enikő tanulmányában az 1945 és 1948 közötti jugoszláv-magyar kapcsolatokat elemzi, kitér a Jugoszláviában maradt magyarság sorsára, valamint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság keretében működő jugoszláv delegáció tevékenységére is. Diplomáciatörténeti szempontból is érdekes adalékot képeznek Szántó Zoltán belgrádi magyar követ tapasztalatai egyéves kiküldetése során, amelynek a Tájékoztató Iroda határozata következtében elmérgesedő jugoszláv-szovjet, illetve jugoszláv-magyar kapcsolatok vetettek véget. Hasonló témakörben értekezik Vukman Péter is, aki tanulmányában a magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok mellett a pártközi kapcsolatokat is ismerteti. A két ország között a folyamatosan javuló kapcsolatoknak Tito és Sztálin összetűzése vetett véget. Külön érdekes Rajk László koncepciós perének és benne Lazar Brankov szerepének ismertetése. Hornyák Árpád tanulmányában a Jugoszláv Kommunista Párt, illetve a jugoszláv kommunista rezsim kisebbségi politikájának változását boncolgatja. Magyarázatot ad arra, miként menekültek meg a Jugoszlávia határain belül maradt magyarok a német kisebbséget ért kiűzetéstől, valamint minek köszönhető, hogy "csupán" Zsablya, Mozsor és Csúrog lakosságát nyilvánították kollektívan háborús bűnössé. Jugoszláviában - iparilag fejletlen agrárország lévén - a mezőgazdaság háború utáni szocialista átalakítása, valamint kollektivizálása a rezsim alapvető feladata volt. Ennek propagandáját tárgyalja Kovács Csaba, aki munkájában a korabeli sajtóban megjelent írások mellett az események átélőivel készített értékes interjúkra, visszaemlékezésekre támaszkodik. Az 1944-es impériumváltást követően a Jugoszláv Kommunista Párt az élet minden területét felügyelte. Molnár Tibor tanulmányában a járási pártbizottság - a "komitét" - éves jelentései alapján térképezi fel a Zentai járás 1948 és 1951 közötti politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. Sorozatunk ezen kötetét adaléknak szánjuk azzal a céllal, hogy a szocialista Jugoszlávia történelmének korai szakasza iránt érdeklődők újabb értékes, a legújabb kutatásokon alapuló, magyar nyelvű szakirodalomhoz jussanak. A szerkesztő