Fejezet a szerelemről (1936)

A Fejezet a szerelemről történelmi környezetben játszódik ugyan, egy olasz városban és az olasz hegyek között, a korai reneszánsz éveiben, de nem histórikus, hanem fantáziával feltöltött helyen és időben. A városka polgármesterének és a városatyák gyülekezetének hírül hozza egy küldönc, hogy meghalt a pápa. Ez a hír valamennyi baljós következményével végigvonul a regényen, bármi történik, mindent beleng a félelem: a pápa halálhírére a császár elküldi majd katonáit, hogy vérfürdőt rendezzen a szembeszegülő olasz városokban. A történelmi helyzet azonban csak kerete a regénynek. Elemző részek és történések váltják egymást: mint ahogy a cím is jelzi, valójában a szerelem mint lelkiállapot, mint az emberi boldogság és boldogtalanság közös forrása a főtéma, a regényt akár úgy is felfoghatjuk, mint egy catalogus amoris-t. Kirajzolódik benne a testi és a lelki szerelem, mindig morális, illetve amorális példákkal megvilágítva, hol reménységgel színezve, hol reménytelenséggel árnyékolva. Szentkuthy Miklós káprázatos elemzőkészsége és megjelenítő tehetsége, kivételes képzelete és rendkívüli nyelvi ereje eleveníti meg az embereket, városokat, tájakat, érzelmeket, filozófiai-lélektani problémákat. A regényt Szentkuthy 1934-ben írta, 1936-ban jelentette meg. Minden érintett témával, jelenséggel, ténnyel kapcsolatban a szempontok, a problémafölvetés módjai, ami és ahogy Szentkuthyt foglalkoztatja, rokonok a legmodernebb regények gondolataival, módszerével. - Az olvasó a regény második kiadását tartja kezében. Vissza TARTALOM A polgármester épülő katedrális 9 a város legnagyobb szülötte, a pápa meghalt a polgármester a városatyák között két testvér és a részeg pistolai követ a polgármester meglátogatja régi kokott szeretőjét a polgármester a kokott házában 12 várakozás és vágyakozás kizárják egymást a szépség mindig most van, sohasem a jövőben a polgármester nehéz múltja: csökönyössége, hogy szerelmeiből egyidejűleg költészetet és eleganciát, lírát és piperét, halált és manírt csináljon 14 a feleség púderje és parfümje a polgármester arcán: hűtlenség és hűség maskarája szerelem komédiája, szerelem tragédiája 17 Vénusz szuületése, lemenő nap, bordélyház a lenyugvó Nap kétféle játéka: egyrészt szoros tartozéka a szerelemnek, ugyanakkor távoli bolygó, idegen, önző isten 19 Nap-mítosz, Vénusz-mítosz 20 szerelemmítosz, halálmítosz 23 milyen unt verkli a szerelem istennőjében a halál-szex kettősség: rúzs és sírgödör 24 a kokott beteg: kéj és testi szenvedés tisztelete pénzre váltott öl, lélekre váltott öl, mindkettő hazugság 26 a feleség betegsége: morál, a kokott betegsége: értelem nélküli, hülye tévedés a természetben bűn-e játékanalíziseket végezni két ember szenvedéséből? bőrök: mimikabőr, kémiai bőr 28 "ideg" jelszavú kultúra, "kémiai" jelszavú kultúra a gutaütéstől rettegő polgármester díványra dől és kalandos "filozófiákba" kezd 32 ágy és dívány különbsée; az ágy: alvás, nász, betegség, halál - a dívány: kedves minimum, a szerető nélkülözhetetlen talaja, az elvont, örök "appeal" feleség és szerető: nem lehet mindkettőt nőnek nevezni kétféle pirosság: díványnőé az arcfesték - ágynőé a vér: élet és morál választott folyadéka a szerető? Tükör! Optikai virágzás! a feleség: önsemmisítő étoszéj a feleség virágai: calla-virág, egyetlen szirom 37 egyetlen porzó, a házasság, a sors gyötrelmes egyértelműségének jelképe ifjúkori emlék: a közélet félelmetessége és csábítása 39 hivatalnokság és pojácaság közélet és szerelem érzelmi paradoxonjai: hit és hitetlenség örök panorámája feszületről hófehér kesztyű lóg ifjúkori emlékei folytatódnak: találkozás a város hirhedt lázítójával, a frissen letartóztatott Giampionéval diplomácia és forradalom káosz és idill csöndes árnyalatai 43 menyasszonya háza: temetés utáni hangulat, menyasszonya sógorát temették 45 a menyasszony nővére: szeretője lesz? 47 rokonság: ismertség és ismeretlenség finom kémiája egy velencei portré: a nővér vélt arcképe a hölgy tekintete a festményen 50 a fiatalember kapcsolata menyasszonya családjával 51 "bűnök és perverzitások", ahogy ezt egy nagyúri család képzeli utazás - színészkedés a vélt nővér arcképének impresszionisztikusan bűnös látása a bűn mint nem etikai kérdés; bűnhangulatok logikus és szentimentális indítékai a perverzitás mint nem érzki ösztön következménye érzelmességből fakadó bűnlégkör: egy szín, egy fájdalom öngyilkosságig fajuló érzékelése a nővér vélt portréja ilyen bűnhangulatokat ébresztett a fiatalemberben az ilyen férfi a nők igazi ellensége, egy donjuannak a nő még ember, neki: csak egy optikai ingercsoport