Fajkérdés, fajkutatás

Megjegyzés: 58 fekete-fehér ábrával és 43 fotóval illusztrálva. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest. Előszó Aligha van olyan tudományos problémakör, amely egy idő óta nagyobb közkedveltségnek örvendene és szélesebb rétegekben hozná izgalomba az elmélet és kedélyeket, mint az, amit a fajkérdés neve alatt szoktak ma összefoglalni. Vaskos könyvekben, sovány röpiratokban, tudományos és népszerű folyóiratokban, napisajtóban, politikában, utcán, társaságban lépten-nyomon találkozunk vele. Mindenki fajkérdésről, faji gondolatról, faji jellegről, faji öntudatról, faji mentalitásról, tiszta és kevert fajról, értékes vagy értéktelen, alsóbb- vagy magasabbrangú fajokról, fajmagyarról, német, germán, árja stb. fajról, faji vérről, faji fehérjéről, faji kultúráról, faji lélekről, faji vallásról, a vér és faj mindenek felett való hatalmáról, fajvédelemről, fajnemesítésről, jól vagy rosszul sikerült korcsokról, a fajkeveredés előnyös vagy káros, nemzetvesztő és erkölcspusztító hatásáról ír vagy beszél ma. Vissza Tartalom Amiről mindenki beszél A nagy érdeklődés 7 A fajkérdés tudománya és az emberi szellem fejlődéstörténete 12 Fajkérdés és nemzetismeret 20 A fajkérdés keletkezése. Csoportöntudat, csoportnév, csoportelőítélet 24 A fajkérdés ősformája 29 Faji szépség 29 Faji szag 35 Faji előítélet 41 Mult és jelen A tudománytörténet fontossága 63 Kelet népeinek fajismerete az Ókorban 64 A görögök és a rómaiak fajtudománya 76 A középkori ember elfordulása a fajkérdéstől 85 Az "Újkor" újból meghódítja az embert 90 Az első tudományos fajkutató 96 Fajismereti törekvések a XVIII. században 102 Az ember "természetrajz"-a 107 Buffon bevezeti a rasszok-at 112 Egyfajúság vagy többfajúság? 119 A kraniológia a fajkutatás szolgálatában 127 A módszeres rasszkutatások megindulása 138 Elméleti fajkutatók 145 A "történelmi fajok" problémája 151 Vita a fajok állandóságáról 157 A monogenisták és polygenisták félszázados harca 168 A rasszok értékelése 184 A tudományos fajkutatás fellendülése és legújabb irányai 196 A francia iskola 196 A német iskola 202 Vizsgálatok élőkön 205 Embertani társaságok és intézetek 207 A fajkutatás mai állapotba a különböző országokban 209 A fajkutatás módszerei 211 Rasszantropológiai anyaggyűjtés 212 A mérés szerepe a fajkutatásban 217 A fontosabb rassz-bélyegek 219 A lágyrészek antropológiája 227 A bőrlécrendszere szerepe a fajkutatásban 228 Fiziológiai módszerek 230 Variáció-statisztikai módszerek 232 Az alkat (konstitució) problémája 239 A vérvizsgálatok 242 Az örökléstan a fajkutatás szolgálatában 248 Faj-rassz-nép-nemzettest Mi a faj? 257 Hány emberfaj van? 263 Előtérbe nyomul a rassz 278 Az ivar, életkor és a rassz 283 Rassz és nép 289 Az emberiség osztályozása és az egyes rasszok 302 A magyarság és a fajkérdés 312-322