Esztétikai írások 1930-1945

1930-1945. Másfél évtized. Egy hosszú, fordulatokkal teli életpélya lényegében egységes szakasza. Egységes, ám mégis tagolt. Felosztják azok az egyáltalán nem epizodikus változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve mélyen belenyúlnak Lukács személyes életébe éppúgy, mint gondolkodói létébe, téma- és műfajválasztásba éppúgy, mint ideológiai harcaiba és önreflexióiba, fogalomalkotásába és stílusába. Kommunista esztétikájának külső, de egyben belsővé vált feltételei ezek. A kor: az egy országban épülő szocializmus, valamint a fasitzmus kora. A mozgalom, amelyben él, legálisan vagy félig legálisan dolgozik: a Kommunista Internacionálé. A pártok, melyeknek tagja: a magyar, a szovjet és a német kommunista párt. A helyszínek: Moszkva ( (1930-1931), Berlin (1931-1933), Moszkva (1933-1945). Az emigráció új másfél évtizede. Újabb menekülés, újabb világháború, újabb letartóztatás, evakuáció, a felszabadulás reménye. Zaklatott és veszélyes tizenöt év. Tagolja a világválság, a weimari köztársaság haldoklása, a német baloldali-forradalmi erők és a nemzetiszocialisták összecsapása, Hitler hatalomrajutása, a Népfront születése és a Komintern feloszlása, a szocializmus stabilizálódása-kiépülése a Szovjetunióban és a törvénysértő percek , a spanyol polgárháború, a nácik világháborús hódítása és a fasiszta német hadsereg veresége. Lukács nem egy ezoteikus elmélet elefántcsont tornyába zárkózva élte át ezt az időszakot. Eseményeit végigélte. És túlélte. Valójában mégsem ezért volt szerencsés ember. Minden fenyegetttség, viszonylagos veszteség, korlátozottság ellenére ezek az évek Lukács számára egy rendkívül gazdag és termékeny alkotómunka lehetőségét kínálták. Kínzó kérdéseket és súlyos feladatokt adott neki a kor, de ezeket belső indíttatásból tudta vállalni. Lukács válaszai mindvégig az idő, a korszak mozgalma és tudata változásainak koordinátarendszerében helyezkednek el. Szintjük azonban eltérő. A harmincas és a negyvenes évek lukácsi esztétikájának zöme publicisztika. Mozgó - helyesebben monda - ,,mozgalmi" esztétika. Ez az igencsak tekintélyes mennyiségű publicisztika hallatlanul széles műfajskálán mozog: könyvrezenciók, jubileumi megemlékezések, aktuális vitacikkek, bevezetők, előszavak, lexikonba szánt összefoglalások, napi kritikák, polémiák hevében írt hozzászólások, viták során keletkezett rövidebb vagy terjedelmesebb tanulmányok. Nagy tévedés kockázata nélkül állítható, hogy alig akad ebben az időben olyan baloldali, kommunista irodalmi sajtóorgánum Moszkvától Budapestig, Berlintől Kolozsvárig, Prágától Mexikóig, amelybe Lukács ne írt volna... /Sziklai László/