"Én es tudtam hazudozni" - Népi humor Gyimesben

Folyt a délutáni tánc, a legények, leányok szépen táncoltak, énekelgettek, a vénasszonyok pedig szokás szerint lócákon körbeülték a termet s pletykáltak a fiatalokról. Többek között két ugrai vénasszony es beszédbe ered: - E, te Borbár, mekkora csúf, fekete legény az, amelyik a mozsikás előtt ropogtat, s milyen csúful táncol, vajon kié lehet? - Az az enyém, Kata! - Jaj, mekkora szép legény, s milyen szépen sirül! A vén Kukulác örökké szeretett kérkedni, nagyokat mondani. Egy estefelé beszélget a kapuban az egyik szomszédjával. Valahonnat olyan jó ételillat jött feléjik. - Az asszony húst süt. Ma ünnep van... Abban a pillanatban kiszökik a legküssebb cefre az ajtón s elkiáltja magát: - Desanyám azt mondta, jőjjön bé, met megfőtt a pityókaleves! Borospatakán felhőszakadás volt és óriási víz hömpölygött lefelé. Mindenki védett, amit csak tudott. Egyszer csak látják, hogy B. Péter egy karóval fut fel a víz mellett. - Mit keres, Péterbá? - Ha nem egyéb, elvitte a kölykeket a víz! Jaj, jaj! - De hát akkor miért fut felfelé? - Tényleg, igazatok van... s megfutamodott lefelé a víz mellett.