Emlékezetem pályája

A szerző, mint maga írja, "pengevékony köteteket szeret kiadni". Ez az önéletrajzi írásokat tartalmazó könyvecske is az, de annál érdekesebb. Legendahősökről vall benne: Füst Milánról, aki tanára volt, majd akinek műveit szerkesztette boldogult szerkesztő korában, Czibor Jánosról, aki a nagy hatású szerkesztő fogalmát testesítette meg a kortárs magyar irodalom egy időszakában s akiről Csurka István: Ki lesz a bálanya című drámája szólt; Latinovits Zoltánról, a Pikinek becézett iskolatársról és barátról. A három nagy legendahőshöz két rövidebb lélegzetű írás csatlakozik, ám nem kevésbé izgalmas. Az egyik, elkésett nekrológ Egri Csabáról, egy fiatalon elhunyt, különös írónövendékről és szegény Bandi bácsiról, azaz a valamint mindig töprengő Kellér Andorról. E legendahősökön kívül közvetve szól a szerző önmagáról, mint kortársról és ötödik legendahősről. Az önéletrajzi elemekkel át-meg átszőtt mítoszteremtő és mítoszromboló írásban megelevenedik az irodalmi élet, az írók világa, főleg az 1957-1962 közötti idő.