Emlékezés és megbékélés

Hogyan reagáljon az Európai Unióba való belépéssel és a felkészüléssel járó kihívásokra az egyház, az a református egyház, vagy protestáns egyházak, amelyek a múltban nem egyszer a nemzeti identitás védőbástyái voltak, vagy ma is kénytelenek felvállalni ezt a történelmi feladatot? Hogyan építsük le az idegentől és a jövevénytől való félelmet, őrizzük nemzeti önazonosságunkat, és egyengessük a békés egymás mellett élés vagy az egymással való közösséggyakorlás útját úgy, hogy közben az egyház megőrizze mondanivalójának sajátosságát, és ne váljék szélsőséges politikai áramlatok szócsövévé, de ne is válassza a helyzetről tudomást nem vevő gettómentalitás útját? Melyek lennének az európai integrációt segítő teológia témái, amelyek egyrészt támpontokat nyújtanának azok számára, akik a tárgyalóasztalnál ülnek, másrészt segítséget és eligazodást azoknak, akik vesztesei vagy áldozatai lesznek az integrációs folyamatnak?