Emlék márványból vagy homokkőből

ÖT ÉVSZÁZAD ÍRÁSAI A MŰVÉSZETTÖRTÉNET TÖRTÉNETÉBŐL TARTALOM Előszó 9 Az előzmények: antikvitás és középkor 14 A reneszánsz: az újkori művészettörténeti gondolkodás kezdetei 19 A manierizmus és a a barokk: a művészettörténeti fogalomrendszer kialakulása 29 A klasszicizmus és a romantika: a művészettörténet mint filozófiai tudományág 43 A XIX. század: a művészettörténet tudománnyá szerveződése 63 A századforduló: művészettudomány és művészettörténet 90 Irodalom az előszóhoz és az idézetek forrásai 107 Képek az előszóhoz 115 Megjegyzések a képekhez 117 Szemelvények 127 Filippo Villani: Könyv Firenze városának eredetéről és híres polgárairól. Cimabue, Giotto, Maso, Stefano és Taddeo festők 129 Lorenzo Ghiberti: kommentárok. II. Kommentár 17 131 Antonio Filarete: Traktárus az építészetről VIII. könyv. Az oszlopokról és az ívekről. A fejedelmi palota XIII. könyv. A hidakról 132 Johannes Butzbach: Könyvecske a festészet kiváló mestereiről 136 Jacob Wimpheling: A németek története napjainkig 139 Emlékirat I. Leó pápához a római antik műemlékekről 141 Antonio Billi könyve: Leonardo da Vinci 142 Michalangelo Buonarroti 146 Francisco de Hollanda: Négy beszélgetés a festészetről Rómában, 1538-ban. Második beszélgetés 146 Benedetto Varchi: Beszélgetés arról, melyik művészet előbbre való, és melyik nemesebb: a festészet-e vagy a szobrászat. 148 Harmadik és utolsó beszélgetés: miben hasonlóak és miben különböznek a festők és a költők? 151 Lodovico Dolce: Párbeszéd a festészetről 155 Johannes Fischart: 29 római pápa hiteles és pontos művészei képmása, azaz arcképe 1378-tól kezdve a ma kormányzóig. Előszó 171 Giovanni Paolo Lomazzo milánói festő Traktátusa a festészet, szobrászat és építészet művészetéről, hét könyvben. Első könyv. I. fejezet 175 Carel van Mander: A teljes németalföldi és felnémet festők élete 183 Nicolas Poussin: Megfigyelések a festészetről 185 Giovanni Pietro Bellori értekezése: A festő, a szobrász és az építész ideája 188 Annibale Carracci élete 195 André Félibien: Beszélgetések a legkiválóbb régi és modern festők életéről és műveiről. VI. beszélgetés 197 Joachim von Sandrart: Az építő-, szobrász- és festőművészet Német Akadémiája... 202 Beveztés 204 A leghíresebb antik szobrokról 205 Izrael Mechelen 207 Martin Schön 207 Matthäus Grünwald 208 Roger de Piles: A festők életének kézikönyve. Az ízlésről és annak sokféleségéről 212 Jonathan Richardson: Tanulmány a festészeti kritikáról 215 Johann Joachim Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászművészetben 238 Horace Walpole: Az újabb kertművészetről 244 Joshua Reynolds: V. beszéd a Királyi Akadémia növendékeihez az 1772. december 10-i díjkiosztás alkalmából 250 Johann Wolfgang Goethe: A német építőművészetről 256 William Gilpin: Megfigyelések főként a festői szépségről 1776-ban, Nagy-Britannia egyes tájain, főként a Skót-hegyvidéken 259 Luigi Lanzi: Itália festészettörténete a szépművészetek újjáéledésétől a XVIII. század végéig. Harmadik könyv: Római iskola 262 Wilhelm Heinrich Wackenroder: A mi tiszteletre méltó ősünknek, Albrecht Dürernek emlékezete 268 Francois René Chateaubriand: A kereszténység szellem Hotel des Invalides 269 Hotel des Invalides 269 Versailles 269 Gótikus templomok 269 Auguszt Wilhelm Schlegel: Előadások a szépirodalomról és a művészetről. A szépművészet s a természet viszonya, illúzió és valószínűség, stílus és modor 272 Friedrich Schlegel: Levelek egy utazásról a Németalföldön, Rajnavidéken, Svájcon és Franciaország egy részén keresztül. Köln 281 Johann Domonik Fiorillo: A rajzolóművészetek története Németországban és az egyesített Németalföldön 284 Carl Friedrich von Rumohr: Olaszországi kutatások. A művészet háztartása 288 Simone de Matino és Lippo de Memmo 290 Gustav Friedrich Waagen: Műalkotások és művészek Angliában és Párizsban 293 Carl Schnaase: A képzőművészetek története. Általános bevezetés 296 Karl Bötticher: A hellének tektonikája. Tektonika, architektonika 301 Jacob Burchardt: Nagy Constantinus kora. Az antik élet és kultúra elöregedése 303 Gottfried Semper: Az összehasonlító stílusban rendszerének tervezete 309 Eugene-Emmanuel Violett-le Duc: A XI-XVI. századi francia építészet értelemző szótára. szemelvények néhány címszóból 314 Giovanni Battista Cavalcaselle-Joseph Crowe: A festészet története Itáliában a II.-tól a XVI. századig. Masaccio: Szentháromság a firenzei Santa Maria Novella-templomban 319 Anton Springer: Az antikvitás középkori utóélete 322 Carl Justi: II. Fülöp, a műbarát. Fülöp és Tiziano 326 Lauis Courajod: A reneszánsz kezdetei Franciaországban a XIV. és XV. században 329 Heinrich Wölfflin: Reneszánsz és barokk. A stílusváltozás okai 331 Giovanni Morelli: Művészetkritikai tanulmányok az olasz festészetről 338 Bernhard Berenon: A reneszánsz firenzei festői 343 August Schamrsow: Barokk és rokokó. Kritikai állásfoglalás az építészetben megnyilvánuló festőiségről. Rokokó 349 Aby Warburg: Flamand művészet és firenzei kora reneszánsz 353 Alois Riegl: Az ókeresztény bazilika keletkezéséhez 357 Franz Wickhoff: A művészettörténet felosztása fő periódusokra 361 Werner Weisbach: Az impresszionizmus, az antik és újkori festészet problémája. Vermeer van Delft 366 Julius von Schlosser: Filippo Villani fejezee a firenzei művészetről 370 Émile Male: A senlisi kapuzat es hatása 374 Wilhelm Worringer: A gótika formaproblémái. A gótikus formaakarás sorsa 376 Wilhelm Vöge: A természet tanulmányozásának úttörői 1200 körül. I. 381 Erwin Panofsky: Dürer művészetelmélet, különös tekintettel az olaszok művészetelméletéhez való viszonyára. Az új metódus eredete 385 Marx Dvorák: Grecóról és a manierizmusról 391 Wilhelm Hausenstein: A barokk szelleme 402 Jegyzetek a szövegszemelvényekhez 407 A szövegszemelvények időrendi mutatója 441 Képek a szövegszemelvényekhez 443 Névmutató 445