Emberek, állatok hipnózisa - Pavlov neurofiziológiai iskoláj - Tapasztalataim a hipnózis technikája és alkalmazása terén

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. ELŐSZÓ Gyógymód vagy kuruzslás? Sokáig e két véglet között sodródott az emberi életműködés egyik legtitokzatosabb jelensége, a hipnózis, s hol az egyik, hol a másik irányzat képviselői győzedelmeskedtek. Gyógymód vagy kuruzslás? Szenvedélyes viták robbantak ki, lángoltak fel, majd csendesedtek el. Hívők és hitetlenek tábora alakult ki, egyesek misztikus, megmagyarázhatatlan, mások reális, élettanilag alátámasztott jelenségnek tartották a hipnózist. Amikor az ősember megismerte a tüzet, istenként imádta, félt tőle. De amint megtanulta, hogyan kell meggyújtani, használni és eloltani, nyilvánvalóan másként nézett rá. És így voltak későbbi elődeink is: az ismeretlent, a titokzatosat hajlamosak voltak misztikus természetűnek tartani. A kulcs a megismerés, bepillantás a titokzatosság fátyla mögé - s máris megszűnik a titokzatosság. Jó példa erre a hipnózis története is. Amíg csak a jelenséget tapasztalták - logikus magyarázat híján - a misztikus felfogás uralkodott. De amint jobban kitárultak az emberi testet kutató tudományok ablakai, amint az anatómia pontosabban megismerte az emberi test felépítését, az élettan működését, s különösen az idegélettan az idegrendszer funkcióinak finomabb rezdüléseit, kezdett felszállni az ismeretlenségnek a hipnózis körül gomolygó köde. Nem véletlen azonban, hogy az emberi szervezet részei közül az idegrendszer megismerése tartott legtovább, a legjelentősebb eredmények csak századunkban születtek meg, hiszen a legbonyolultabb, legösszetettebb és legérzékenyebb szervünk törvényeit kellett feltárni. És ez az oka annak is, hogy még ma sem egyértelműen tisztázott mindent, még ma is sok az ismeretlen, még ma is vélemények és ellenvélemények csapnak össze egyes nehezebb kérdések felett, és ilyen nehéz kérésnek tekinthetjük az emberi lélek finom rezdüléseit, a hipnózist és a szuggessziót is. Vissza TARTALOM Előszó 7 Az állathipnózis története 11 A Kircher-korszak (1646-1766) 13 A Mesmer-korszak (1766-1842) 17 A Braid-korszak (1842-1860) 30 A szuggesztió korszaka (1860-1910) 33 Az összehasonlító hipnóziskutatás biológiai irányzata (1856-tól) 38 Pavlov neurofiziológiai iskolája (1904-től) 70 Hipnóziskísérleteim rabságban tartott vadállatokon 94 Nézeteim az összehasonlító hipnóziskutatásról 127 Néhány szó az agy fejlődéstörténetéről 158 Kiegészítés 167 Tapasztalataim a hipnózis technikája és alkalmazása terén 183 Bevezető megjegyzések 185 Az emberhipnózis különféle technikái 199 A "farádos kéz" 206 A hipnóziskezeléssel kapcsolatos technikai irányelvek 216 Kezelési tapasztalataimból 233