Elmentem a Szent Estván templomába

Nem mindennapi könyvet vesz kezébe az olvasó. Olyan könyvet, melynek írásai két nagy, két szent érzést járnak körül, keresnek és találnak meg népünk lelkében-múltjában és összeforrasztva, széttéphetetlenül összekapcsolva sugároznak a jelen felé, mifelénk. Két értékérzést, melyek ott lappanganak az időben, s ott kell lenniük bennünk ma is. Mert hatalmas, belső erőt adó érzések ezek, melyek megtartottak a múltban, történelmünk ,,vérzivataros századaiban", s - Harangozó Imre meggyőződése szerint egyetlen lehetőségként - megtarthatnak ma is, segíthetnek átélnünk, kivédenünk, elhárítanunk az újabb és újabb sorscsapásainkat. És ez a két nagy érzés, ez a két Szent Érzés: a hit és a nemzet érzése. Az egyik vertikális, az ég fele viszi az arcunkat, feltekintésre, felsóhajtásra, fohászkodásra késztet, lelkünkbe való tekintésre késztet, a másol horizontális, a térben és időben, a történelemben testesül meg. De mind a kettő bennünk és csakis bennünk. Harangozó Imre mindig önnön magunkat vizsgálja. Magunkat vizsgálja legarchaikusabb népcsoportunk, a moldvai csángóság értékeinek, hitének, múlt- és jelenszemléletének a megidézésével, elemzésével, rendkívül mély rétegeket tárva fel történelmünkről el egészen eredetmítoszaikig, imádságaikig. Gazda József Amolyan számadásféle ez a kötet. Másfél évtized kalandozásainak összegzése. A kalandok színtere a magyarok földje, múltja és jelene, célja pedig az ebből következő jövendő, egy sokat próbált, sokat szenvedett és hitem szerint jobb sorsra érdemes nép jövendője A szerző