Éjszaka Liszabonban

FÜLSZÖVEG "Csodálatos éjszaka fogadott, mikor kiléptünk az ajtón. A csillagok még fenn voltak, de a tenger és a hajnal kezdett már kékesen ölelkezni a horizonton... Egy darabig csak álltunk és hallgattunk. - Ilyennek képzeltük el magunknak valamikor az életet, igaz? - szólalt meg végül szomorúan Schwarz... Nem feleltem. Számomra az életet a hajó jelentette, amely odalent horgonyzott a Tejón, és nem a végtelenbe készült, hanem Amerikába. Elegem volt a kalandokból: a kor úgy dobált meg bennünket velük, mint a záptojással. A legkalandosabb kaland egy érvényes útlevél, egy vízum meg egy hajójegy volt." 1942. Lisszabon. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. A másiknak mind a kettő megvan - és odaajándékozza társának. Cserébe csak azt kéri, hogy hallgassa meg élete történetét: a szerelem, a menekülés, a halál drámáját...