Drakula gróf válogatott rémtettei

"Elsőre annyit láttam, hogy a gróf bújik ki az ablakon. Arcába nem pillanthattam ugyan, de a nyaka s mozgása megbizonyosított, hogy ő az, leginkább a keze, mert afelől tévedés nem lehetett. Érdeklődésem rémületre vált, amikor azt láttam, hogy teljes teste kibújik az ablakon, és kúszni kezd a falon, méghozzá fejjel lefelé a szédítő mélységnek, és köpönyege, akár a denevérszárny úgy borul fölébe. Nem hittem a szememnek. Gondoltam, a holdfény játszik velem. Jobban belemeredtem a derengésbe, de úgy sem láttam egyebet: a keze meg a lába újja kapaszkodott a kövek illesztései közé, ahonnan az idő a mészhabarcsot kipiszkálta régen, úgy ereszkedett lefelé, akár a gyík. Miféle meber az ilyen? Ember-e? Rettegés szállt rám, mert tudom, nincs menekvés innen, s okom a rettegésre szaporodik...