Dinamikus szemantika

FÜLSZÖVEG A kötet egy meglehetősen fiatal tudományággal, a jelentéstudomány egy új irányzatával ismerteti meg az olvasót. A XX. század hatvanas-hetvenes éveitől újfajta megközelítés jelenik meg a nyelvi szerkezetek jelentésének vizsgálatában: a formális szemantika. Ennek alapelve, hogy a jelentéseket olyan formában kell ábrázolnunk, hogy mechanikusan végezhessünk műveleteket, azaz ,,számolni" tudjunk velük. Ez azt jelenti, hogy a jelentés alapegysége a mondat lesz, és az egyes szavak, szerkezetek jelentése csak annyiban fontos, amennyiben azok képesek az őket tartalmazó mondatok jelentéséhez hozzájárulni. Egy mondat kimondásának vannak bizonyos előfeltételei, és a mondat kimondása valamilyen változást indukál a világban, a hallgató tudatállapotában. Ilyen megközelítésben a különféle nyelvi megnyilatkozások egységesen kezelhetők - ez a dinamikus szemantika. A kötet szerzői, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársai, sorra veszik a dinamikus szemantika filozófiai-logikai és nyelvészeti előzményeit, klasszikus változatait, illetve a fejlődésének új irányokat szabó, az elméletek által felvetett immanens problémákat. Vissza TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETÉS: A JELENTÉSTANRÓL ÁLTALÁBAN (K. L.) 13 I. RÉSZ: ELŐZMÉNYEK 1. Logikai előzmények (R. G.) 21 1.1. Klasszikus elméletek 21 1.2. Modális logikák 27 1.3. Dinamikus logika 31 2. Nyelvészeti előzmények 40 2.1. Performátívumok (R G.) 40 2.2. Referenciakeret (R. G.) 44 2.3. A főnévi csoportok jelentése (K L.) 47 II. RÉSZ: DINAMIKUS ELMÉLETEK (K L.) 3. Az információs állapot mint értékeléshalmaz 59 3.1. Bevezetés: A diskurzus-referensek 59 3.2. Dinamikus predikátumlogika 61 3.2.1. Információs állapotok 61 3.2.2. Formulák felfrissítő hatása 61 3.2.3. Szamaras mondatok 67 3.2.4. Ellenpéldák 70 3.2.5. Az EDPL rendszer 72 3.3. Reprezentacionalista elméletek 73 3.3.1. A legkülső diskurzus-univerzum 77 3.3.2. Az összetett megszorítás konnektívumai 77 3.3.3. A DRS-ek hierarchiája, elérhetőség 78 3.3.4. A DRS-ek interpretációja 79 3.3.5. DRS-építő szabályok 80 3.3.6. A DRS-ek mibenléte 82 3.3.7. Kompozicionalitás 83 4. Az információs állapotok más modelljei 87 4.1. Egyszerű felfrissítő szemantika 88 4.2. Vegyes információs állapotok 91 4.3. A modalitás kezelése 97 4.4. Egzisztenciális állítások 102 III. RÉSZ: NÉVMÁSOK ÉS JELÖLTJEIK (K L.) 5. ,,A beszélő jelöltje" 107 6. Többes számú referensek 113 7. A névmások értelmezése 117 8. Az arányprobléma 126 IV. RÉSZ: KVANTIFIKÁCIÓ (R. G.) 9. Statikus kvantorok 133 9.1. Általánosított kvantorok 133 9.2. Poliadikus kvantorok 137 9.3. Az általánosított kvantorok tulajdonságai 139 9.4. Monotónia 142 10. Általánosított kvantorok dinamikus elméletekben 146 10.1. A probléma 146 10.2. Poliadikus kvantorok a DPL-ben 150 10.3. Statikus kvantorok és dinamizmus 154 V. RÉSZ: ELŐFELTEVÉSEK A DINAMIKUS SZEMANTIKÁBAN (R. G.) 11. Előfeltevések 165 12. Az előfeltevések projekciója 170 13. Nulladrendű előfeltevéses szemantika 174 14. Előfeltevések és kvantorok 179 15. Akkommodáció 184 BEFEJEZÉS 189 IRODALOMJEGYZÉK 191 FÜGGELÉK A. A kötetben használt jelölések 201 A.l. Matematikai (halmazelméleti) jelölések 201 A.2. Jelölések a logika metanyelvében 204 A.3. Logikai jelölések 205 B. A nulladrendű kijelentéslogika 207 C. Az elsőrendű predikátumkalkulus 210 D. Nulladrendű modális logika 217