DSM-III-R: A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve

ELŐSZÓ DSM-III-R 5 Bevezetés 1983-ban kezdte meg az American Psychiatric Association (APA) az 1980-ban publikált DSM-III felülvizsgálatát. A klinikai tapasztalat ugyanis arra utalt, hogy annak egyes kritériumai nem bizonyultak időtállónak: néha nem voltak kellően világosak, máskor pedig nem voltak eléggé konzisztensek, sőt olykor ellentmondások is felszínre kerültek. Ezen túlmenően az APA felkérésre részt vállalt a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, külföldön ICD) X. revíziójának pszichiátriai fejezete kidolgozásában; az ehhez szükséges ajánlások szintén szükségessé tették a DSM-III revízióját. Az eredeti elképzelések szerint a következő verziók (DSM-IV) időben többé-kevésbé közel esne majd a BNO-X megjelenéséhez, azaz 1992/93 során kerülne napirendre. . A DSM-III hatása igen jelentős volt. Röviddel megjelenése után általánosan elfogadottá vált az Egyesült Államokban mint a mentálhigiénés szakemberek közös nyelvezete a szakterületükön megjelenő zavarokról. Az azóta megjelent pszichiátriai és pszichopatológiai kézikönyvek vagy magukévá tették ennek fogalmait és terminológiáját, vagy széles körben hivatkoznak rá. Publikálása óta több mint 2000 dolgozat foglalkozott közvetlenül a DSM-III kategóriák validitásával, megbízhatóságával, kritikai értékelésével. Bár eredetileg a DSM-III az USA számára készült, jelentős nemzetközi kihatásai lettek: rövid időn belül számos nyelvre lefordították és koncepciója (elsősorban a specifikus kritériumok alkalmazása) a BNO következő kiadása számára is iránytűvé vált. Vissza TARTALOM