Kő kövön... - A kő mint építőanyag és az építőiparok története Magyarországon

Hogyan alakította a kő felhasználása az épített környezetet, a mesterségek világát és az iparostársadalom működését? A Kő kövön... A kő mint építőanyag és az építőiparok története Magyarországon című tanulmánykötet a kőépítkezés történetét és kulturális összefüggéseit tárja fel, a régészeti emlékektől a középkori és kora újkori városokon át a 18-19. századi iparosok mindennapjaiig. A régészet, a történettudomány, a levéltári kutatás, a művészettörténet és a néprajztudomány eredményeit egyesítő kötet sokoldalú képet ad a kő mint építőanyag használatáról. Tanulmányai bemutatják a kőkitermelés és az anyagellátás kérdéseit, a kőfaragó műhelyek működését, a céhes ipar világát, valamint a mesterségekhez kapcsolódó tudás átadásának és továbbélésének formáit. A regionális példák a helyi adottságok, a technológiai megoldások és a kézműves hagyományok változatosságára is rámutatnak. A kötet különleges értéke, hogy az épületek és az építési technikák története mögött az azokat létrehozó embereket, szakmai közösségeket és gazdasági-társadalmi kapcsolatokat is láthatóvá teszi. Így nemcsak az építészet és az ipartörténet iránt érdeklődők számára kínál új ismereteket, hanem a néprajz, a kézművesség, az anyagi kultúra és az örökségkutatás művelőinek is fontos olvasmány.
A Kő kövön... az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében című interdiszciplináris konferenciasorozatához kapcsolódó kutatások eredményeit teszi hozzáférhetővé. A Budapest Főváros Levéltára és az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja együttműködésében megjelent tanulmánykötet a kőépítkezés történetét az anyag, a technológia, a mesterségek és a társadalom összefüggéseiben értelmezi.