Budapest természeti földrajza - A Budai-hegység arculata - A Budai-hegység barlangjai és felszíni karsztos formái - A Pesti síkság arculata - Budapest környékének növénytakarója - A legrégibb tenger Budapest környékén 8 db k

típusa: Vászon Oldalszám: 416 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 25 cm x 18 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. 8 db kép- és térképmelléklettel. Előszó A kimondottan földrajzi jellegű könyvek, kiadványok iránt az utóbbi időben egyre szélesebbkörű érdeklődés nyilvánult meg. A távoli országokat és tájakat ismertető, főként külföldi szerzőktől írt munkák mellett, elsőrangúan szükségessé vált az ország tájainak bemutatása, a szülőföld és a lakóhely megismertetése is. Ezen a téren a földrajztudomány szakemberei jóideig adósai maradtak a földrajzi tájleírásokat egyre nagyobb számmal kedvelő olvasóknak, természetbarátoknak. E hiányosság pótlására született meg könyvünk, Budapest természeti földrajza címen. Az ország fővárosa, Budapest a legszebb természeti környezetű világvárosok közé tartozik. A Budapesten megforduló külföldieknek is egybehangzó véleménye ez, ha a Gellérthegyről, a Várból, a Jánoshegyi-kilátóból, vagy a Budai-hegység más kilátó pontjáról körültekintenek az ezüstös szürke színben csillogó Duna két partján elterülő városon. Megkapóan pompás az első pillantás is a városra és környezetére, de a részletek, a hegyek, völgyek, a Duna, a melegforrások és más természeti érdekességek leírása, tanulmányozása még több szépséggel szolgál. Vissza Tartalom Előszó (Dr. Pécsi Márton) 5 Budapest földrajzi helyzete (Somogyi Sándor) 13 A földtörténeti múlt (Dr. Szilárd Jenő) A legrégibb tenger Budapest környékén 21 A szárazfölddé válás kezdete 28 A szigettengeri időszak 29 A Budai-hegység szárazfölddé válik; a Pesti-síkság területén még tenger hullámzik 34 A főváros környékéről végleg visszahúzódik a tenger 37 A domborzat mai arculatának kialakulása 40 A jégkorszak hatása a felszín alakulására 42 A jelenkori felszínváltozások 49 A Budai-hegység arculata (Dr. Pécsi Márton - Dr. Szilárd Jenő) A Hármashatár-hegy csoportja (Dr. Pécsi Márton) 59 A felszín formakincse 62 A Hármashatár-hegy csoport arculatának kialakulása 79 A Hárs-hegy-János-hegy-Szabadság-hegy-Csiki-hegyek csoportja 81 A felszín formakincse 82 A hegycsoport arculatának kialakulása 100 A Nagy-Kopasz és a Nagy-Szénás csoportja (Dr. Pécsi Márton) 101 A felszín formakincse 102 A hegycsoport kialakulásának rövid története 113 A Budai-hegység déli előtere (Dr. Szilárd Jenő) 114 A Budaörsi-medence 114 A Tétényi-fennsík 122 Az Érd-sóskúti-fennsík 125 A Budai-hegység barlangjai és felszíni karsztos formái (Marosi Sándor) A kőzetminőség szerepe a felszíni formák kialakulásában 131 A karsztosodás feltételei 132 Karsztosodás a Budai-hegységben 133 A barlangok fajtái és azok kialakulása 133 A Budai-hegység barlangjai már pusztulnak 135 Látogatás a budai barlangokban 138 Kisebb barlangok 147 A felszíni karsztjelenségek 151 A Pesti síkság arculata (Dr. Pécsi Márton) A Pesti-síkságot a Duna uralta 162 A kéregmozgások különböző magasságra emelték a Duna kavicsait 167 A Duna-teraszok keletkezése 168 A Pesti-síkság teraszainak helyzete 172 A szél munkája 173 A mellékpatakok 175 Fagyhatásra kialakult formák 175 A Pesti-síkság tájrajza 179 Dunakeszi-Fót-Mogyoród környéke 179 A Mogyoródi-patak és a Szilas (Palotai)-patak köze 181 A Szilas (Palotai)-patak és a Rákos-patak köze 184 A Rákos-pataktól D-re levő vidék 185 Budapest éghajlata (Marosi Sándor - Dr. Szilárd Jenő) Időjárás és éghajlat 197 A földrajzi helyzet és az éghajlat 199 Az éghajlati elemek 200 A napsugárzás, mint az időjárás üzemanyaga 200 Miért és honnan fúj a szél? 205 A hőmérséklet 212 A páratartalom a főváros térségében 222 A csapadék 228 Megváltozhat-e Budapest éghajlata a közeljövőben? 240 Budapest vízrajza (Somogyi Sándor) A település és a víz 245 A felszíni vizek 246 A Duna 246 Kisebb vízfolyások 287 A források 292 A felszínalatti vizek 303 A főváros vízgazdálkodása 308 Budapest környékének növénytakarója (Góczán László) Növényföldrajzi helyzet 315 A növénytakaró környezeti tényezői 315 Florisztikai jellemzés 319 Vegetációs zónák 319 A növénytakaró története 320 Az utolsó eljegesedés kori (würm3) növényzet 321 Átmeneti időszak (késő glaciális) 321 Az erdei fenyő és nyír uralomrajutása 322 A mogyoró térhódítása 322 A tölgy előrenyomulása 323 A bükk uralma (bükk1 és bükk2 fázis) 323 Növénytársulások és elterjedésük 324 A Budai-hegység 326 A Pesti-síkság 347 Budapest és környéke fontosabb növénytársulásainak fejlistája 361 Budapest és környéke állatvilága (Góczán László) A Budai-hegység állatvilága 370 Az erdők állatvilága 370 A gyeptársulások állatvilága 372 A barlangok állatai 372 A Pesti-síkság állatvilága 373 Budapest vizeinek állatvilága 373 A folyóvizek állatai 373 Az időszakos vizek állatai 373 Az állóvizek állatai 373 A beépített területek állatvilága 375 Utak, parkok állatvilága 377 Budapest és környéke talajai (Góczán László) A talajképződés tényezői és folyamatai 381 A földtani tényezők 381 Az éghajlati tényezők 382 A domborzati tényezők 382 A vízrajzi tényezők 383 A növény- és állatvilág szerepe 383 A termőtalaj kialakulásának folyamata 384 A társadalom talajalakító hatása 385 A főváros környékén előforduló főbb talajtípusok 385 Váztalajok 386 Erdőtalajok 386 Réti talajok 388 Mezőségi talajok 388 A talajtípusok elterjedése Budapesten és környékén 389 A Budai-hegység talajai 390 A Pesti-síkság talajai 395 A talaj kapcsolata a tájjal 397 Név- és tárgymutató 399 Ábrák jegyzéke 412 Képek jegyzéke 414 Táblák jegyzéke 416