Brit moralisták a XVIII. században

Sorozatunk új kötete teljessé teszi a felvilágosodáskori etika blokkját. A gyűjtemény egymásra felelő, egymással vitatkozó írásokból áll, s jórészt olyanokból, amelyek a magyar olvasó előtt teljességgel ismeretlenek voltak. Ismeretlenek a művek, de nem teljesen ismeretlenek a gondolatok - sőt, a múlt század elejétől kezdve egyikük-másikuk jócskán hatott is a magyar közgondolkodásra. Mandeville és Shaftesbury, Hutcheson és Bentham nevét ismeri a filozófia iránt érdeklődő olvasó, Adam Smith pedig, aki Marx politikai gazdaságtani műveiből ismerős, sőt, közgazdaságtani főműve meg is jelent magyarul, most etikusként mutatkozik be. De nemcsak a művek, még a nevek is tartogatnak meglepetést - így különösképp fölhívjuk a figyelmet Thoma Reidre. TARTALOM Samuel Clarke Értekezés a természetes vallásról 13 Bernard Mandeville Vizsgálódás az erkölcsi erény eredetéről A bevezetés 55 Vizsgálódás az erkölcsi erény eredetéről 56 Anthony Ashley Cooper, earl of shaftesbury A moralisták Filozófiai rapszódia Mely előadása bizonyos, természetes és erkölcsi tárgyakról szóló beszélgetéseknek 71 Joseph Butler Az emberi természetről, avagy az ember mint erkölcsileg cselekvő alany Előszó 251 Első prédikáció az ember társadalmi természetéről 270 Második és harmadik prédikáció a lelkiismeret természetes fensőbbségéről 286 Harmadik prédikáció 300 Értekezés az erény természetéről 309 Francis Hutcheson Vizsgálódás az erkölcsi jóról és rosszról Bevezetés 325 Az erkölcsi érzékről, melynek révén erényt és bűnt észlelünk, és helyeseljük vagy kárhoztatjuk őket másokban 329 Az erényes cselekedetekre vezető közvetlen motívumról 342 Az erényre vonatkozó érzék és a vele kapcsolatos különböző, egy általános alapra hozható vélekedések. A cselekedetek erkölcsösségének kiszámítási módja 356 Némely összetett erkölcsi eszmének, nevezetesen a kötelesség, valamint a feltétlen és feltételes, a külső, az elidegeníthető és elidegeníthetetlen jog eszméjének levezetése ezen erkölcsi érzékből 374 John Balguy Az erkölcs jó alapzata 393 Adam Smith Az erkölcsi érzelmek elmélete A cselekvés helyénvaló voltáról: mely három szakaszból áll 423 Az érdemről és a vétekről; avagy a büntetés és a jutalmazás tárgyairól: mely három szakaszból áll 471 Tulajdon érzelmeinkre és magatartásunkra vonatkozó ítéleteink alapjáról, valamint a kötelességérzetről 502 A hasznosságnak a helyeslés érzületére kifejtett hatásairól: mely egy szakaszból áll 520 Az erkölcsfilozófiák rendszereiről: mely négy szakaszból áll 532 William Paley Az erkölcsi és politikai filozófia alapelvei II. könyv - az erkölcsi kötelezettség 557 Thomas Reid Értekezések az ember aktív erőiről Bevezetés 565 Az aktív erőről általánosságban 568 A cselekvés princípiumairól 583 Az erkölcsi cselekvők szabadságáról 605 Az erkölcstanról 624 Jeremy Bentham Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe Bevezetés 677 A hasznosság princípiumáról 680 A hasznossággal ellentétben álló princípiumokról 688 A fájdalom és az élvezet négy szankciójáról vagy forrásáról 701 Számos élvezet vagy fájdalom értéke, miképp mérjük őket 707 Élvezetek és fájdalmak, fajaik 712 Az emberi cselekedetekről általában 714 A szándékosságról 717 A tudatosságról 722 A motívumokról 726 Az emberi hajlamokról általában 757 A jogtudomány büntető ágazatának határairól 761 Utószó 1688-1789: Az angol morálfilozófia száz éve (Ludassy Mária) 776 Jegyzetek 853