Bölcseleti alapvetés

Magyar közönségünk immár nem nevezhető bölcseletileg iskolázatlannak; a századunkban megjelent sok bölcseleti munka a filozófiai műveltséget hazánkban aránylag széles körökben megalapozta. Különösen nagy része volt ebben Pauler Ákos kiváló rendszeres bölcseleti összefoglalásának: a Bevezetés a filozófiába igen mély bölcseleti gondolkodásba vezetett be. Ezért nem látszik hiábavalónak, hanem egyenesen korunk és hazánk egyik jelentős követelményének tűnik, immár egy minden alapvető bölcseleti tudományágra kiterjedő, rendszeres teljességre törekvő és valamennyi fontos bölcseleti kérdést a rendelkezésre álló keretek között lehető alapossággal vizsgáló művet adni közönségünk kezébe. Ilyent kíván adni ez a könyv: teljes bölcseleti alapvetést, amely a modern szaktudomány újra mind mélyebbé és szellemibbé váló épületének és minden elmélkedő ember élet- és világszemléletének igazolt, elég széles és mély alapokat állít. Ebben a munkában azok a fontosabb bölcseleti tételek is, amelyek más munkáim tárgyát alkotják, össze vannak foglalva: így a Grundlegung der Philosophie (Halle) eddig megjelent I. (1926) és III. (1927) kötetének, valamint a még kiadatlan kötetek fő tartalma. A részletes elmélyedésre törekvőnek természetesen ezek a munkák alaposabb bölcseleti képet adhatnak. Ugyanez vonatkozik több magyar munkámra, A cselekvés elméletére (M. Tud. Akadémia 1929), valamint a Művészetfilozófiára (M. Tud. Akadémia 1930); ezeken kívül még szorosabban a jelen munka tárgykörébe vágnak