Bizonyítás és igazság (VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK)

Logikusok és diákok négy nemzedéke úgy ismerte meg Alfred Tarskit, mint rendkívül széles látókörű és mély gondolkodású tudóst. Hatása a logikai, matematikai és tudományfilozófiai alapkutatások fejlődésére nem csupán saját vizsgálatainak és írásai sokaságának tudható be, hanem azon hatásnak is, amelyet az elmúlt fél évszázad során a nemzetközi tudományos közösségben tanítóként és fáradhatatlan szervezőként fejtett ki. TARTALOM: Alfred Tarski (Ruzsa Imre) 9 Kötetünkről 22 A metamatematika néhány alapvető fogalmáról 28 A deduktív tudományok metodológiájának alapvető fogalmai 38 Bevezetés 38 Értelmes mondatok. Mondathalmazok következményei 42 Deduktív (zárt) rendszerek 51 Az igazság fogalma a formalizált nyelvekben 55 Bevezetés 55 Az igaz mondat fogalma a köznyelvben 58 Szerkesztői kommentár 74 Formalizált nyelvek. Az osztálykalkulus nyelve 78 Az igaz mondat fogalma az osztálykalkulus nyelvében 111 Szerkesztői kommentár 142 Az igaz mondat fogalma véges rendű nyelvekben 150 Szerkesztői kommentár 194 Az igaz mondat fogalma végtelen rendű nyelvekben 195 Összefoglalás 228 Utószó 231 Metodológiai vizsgálatok a fogalmak definiálhatóságáról 245 Bevezető megjegyzések 245 A fogalmak definiálhatóságának és kölcsönös függetlenségének problémája 248 A deduktív elméletek kifejezési eszközeinek korlátai 264 A tudományos szemantika megalapozása 277 A logikai következmény fogalmáról 287 Szerkesztői kommentár 302 Az igazság szemantikus felfogása és a szemantika megalapozása 307 Kifejtés 309 A fő probléma - az igazság megfelelő definíciója 309 Az "igaz" terminus értelmezési tartománya 310 Az "igaz" terminus jelentése 311 A definíció tartalmi adekvátságának kritériuma 313 Az igazság mint szemantikai fogalom 316 Szabványos sturktúrájú nyelvek 318 A hazug antinómiája 320 A szemantikailag zárt nyelvek inkonzisztenciája 322 Tárgynyelv és metanyelv 325 A fő probléma pozitív megoldásának feltételei 327 A definíció megszerkesztése (vázlat) 329 A definíció következményei 332 Az eredmények kiterjesztése más szemantikai fogalmakra 334 Válasz a kritikákra 337 Az igazság szemantikai felfogása az egyedül "helyes"? 337 A javasolt igazságdefiníció formális szabatossága 339 A szemantikai terminusok feleslegessége, kiküszöbölésük lehetősége 343 Az igazság szemantikai felfogásának egyezése a filozófiai és a köznapi szóhasználattal 345 A definíció viszonya "az igazság filozófiai problémája" témához és a különböző ismeretelméleti irányzatokhoz 348 A szemantika állítólagos metafizikai elemei 351 A szemantika alkalmazhatósága az empirikus tudományokban 354 A szemantika alkalmazhatósága az empirikus tudományok metodológiájában 356 A szemantika alkalmazhatósága a deduktív tudományokban 361 Zárómegjegyzések 363 Igazság és bizonyítás 365 Az igazság fogalma 366 A bizonyítás fogalma 376 Az igazság és a bizonyítás kapcsolata 383 Melyek a logikai fogalmak? 391 Szerkesztői kommentár 411 Függelék 413 Néhány filozófiai megjegyzés Tarski igazságelméletéhez (Karl R. Popper) 415 Austin, Strawson, Tarski és az igazság (Benson Mates) 438 Szerkesztői kommentár 461 Irodalomjegyzék 463 Folyóiratcím-rövidítések feloldása 463 Alfred Tarski munkái 464 Egyéb idézett művek 473