Bíróságok mérlegen I. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSUNK ÚJABB TÍZ ÉVE Sorozatcím:Pallas Tudástár

FÜLSZÖVEG A bíróságok jelentősége, az igazságszolgáltatásnak a társadalom életében betöltött szerepe elengedhetetlenné teszi, hogy folyamatos figyelemben részesítsük a harmadik hatalmi ágat. Annál is inkább, mert hatalmával és jelentőségével párhuzamosan csökkent az intézményes ellenőrzés lehetősége, a szervezeti ellensúlyok szinte teljesen hiányoznak. Az 1997-ben újraformált bírósági szervezet működésének mérlege elsősorban azzal a reménnyel szolgál, hogy a súlyos működési rendellenességek orvoslása megkezdődik. Szervezeti problémák, hibás intézményes megoldások állnak a közvéleményt foglalkoztató, egyre nagyobb számban napvilágra került anomáliák mögött: a perek elhúzódása, a súlyos tévedések, az állampolgári jogokat veszélyeztető értelmezési bizonytalanságok a felelőtlen vezetésre, a bírák nem megfelelő kiválasztására és képzésére, a jogalkalmazó felelősségének hiányára vezethetők vissza. Az átláthatatlanság, hallgatás és megalapozatlan propaganda falait a tudományos elemzéseknek kell megtörniük. Empirikus vizsgálatok, kutatások nélkül nincs elmozdulás egy jobban működő jogállam felé. E terület kutatói, a jogot alkotó politikus, a szervezetet igazgató bírósági vezető, az ítélkező bíró, a tárgyalóteremből tudósító újságíró egyaránt felelősek azért, hogy az igazát kereső állampolgár, mindannyiunk bizalommal tekinthessünk a jogállam intézményeire. A munka még csak elkezdődött. Vissza TARTALOM Előszó 9 Bevezetés 11 Igazságszolgáltatás - reform közben 17 A reform esélyei 19 Nemzetközi kötelezettségek 26 A bírói függetlenség 28 A szervezet állapota és a változtatási szükségletek 35 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepe 37 A Legfelsőbb Bíróság pozíciója 39 Az OIT szabályozó tevékenysége 40 Hatékony munkaszervezés 40 Minőségi ítélkezés 42 Szelekció 43 A bírák jogállása 45 Bíróképzés 46 Nyilvánosság 48 A magyar igazságszolgáltatás szervezeti problémáinak előzményei 50 A helyzet 51 Közbevetés: értelmezések az 1997-es igazságszolgáltatási reform előzményeiről 51 Kilépési kísérletek 57 Az átfogó igazságügyi reform felé 63 A minisztériumi igazgatás ellehetetlenülése a kilencvenes évek első felében 70 A koncepció körvonalazódása, a politikai támogatás megszerveződése 78 Koncepciótól a törvényig: az utolsó szakasz 81 Alkotmánykoncepció 81 Kormmány előterjesztés az igazságszolgáltatási reform koncepciójáról 82 Szakmai vélemények a törvény koncepciójáról 84 A kodifikációs bizottság (1996 január-szeptember) 92 A kormány elé kerülő koncepció 106 Észrevételek a törvényjavaslatra 116 A reform politikai és társadalmi elfogadtatása 126 Utójáték - egy másik történet kezdete 129 Rövid utószó 130 Függelék 132 Kommentált részletek az 1997. évi LXVI. törvény parlamenti tárgyalásának általános és részletes vitáiból 132 Az igazságszolgáltatási reform a hatékonyság szempontjából 163 Egyszerű mérleg 164 A bíróságok munkaterhe országos mutatók alapján 169 Teljesítmény megyei bontásban - az arányos terhelés problémája 173 Főváros, és Pest megye, az ország igazságszolgáltatásának legnagyobb része 181 A Pest megyei helyzet kezelése 195 Kísérlet a státusok átcsoportosítására (a Hivatal konfliktust kiváltó javaslata) 203 Átláthatóság és nyilvánosság 207 Mit jelent az igazgatás átláthatósága a bírósági szervezet esetében? 208 A hatályos szervezeti szabályok és az átláthatóság 210 Az igazgatás elfedésének kialakítása 213 Propaganda és lobbizás 230 Függetlenség: a politika látszata vagy a látszat politikája 249 A kutatás szabadságának elégtelen érvényesülése 252 Manipuláció a közvélemény-kutatási adatokkal 255 A felület megjelenítése 259 Adalékok egy megye bíróságainak igazgatásához 265 A bírák kiválasztása és képzése: elvi és gyakorlati problémák 288 Szervezeti viszonyok és kiválasztás 288 A bírói igazgatási modell és a kiválasztás összefüggése 291 A kiválasztás ellentmondásai Magyarországon 294 A bírák jogállása 300 Bíróképzés 302 A bírák képzése kihívások alatt 305 Szervezeti reformok, átalakítási kísérletek 309 Folyamatos korrekciós kényszer 309 Az első konfliktus: a gazdálkodással kapcsolatos hatáskörök 311 A végrehajtó hatalom próbálkozása a szervezet módosítására 313 Belső elképzelések a szervezet működésének megváltoztatására 316 Belső leltár: az OIT célkitűzései és cselekvési programjának megvalósulása 346 Következmények 353 Összefoglalás 357