Bibó István 1911-1979 (Magyar Füzetek 4.)

SZERKESZTŐ Szabó Zoltán Kemény István Borsody István Kende Péter RÓLA SZÓL Bibó István 'Szabó Zoltán: Bibó István' összes példány Kiadó: Dialogues Européens Kiadás helye: Párizs Kiadás éve: 1979 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 198 oldal Sorozatcím: Magyar Füzetek Kötetszám: 4 Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 12 cm ISBN: ELŐSZÓ 1979 május 10-én, életének hatvannyolcadik évében és több mint húsz éve tartó, úgyszólván megszakítatlan kényszerhallgatás után, Bibó István végképp elköltözött az élők és alkotók sorából. Halálával a XX. század második felének legnagyobb magyar politikai gondolkodója távozott el, kinek jelentősége Eötvösével és Jásziéval vethető össze. Nagyságát még csak emelik azok a mostoha körülmények, amelyek közt mindvégig élni és dolgozni kényszerült. Idegen megszállás erkölcsi és politikai nyomása, félreállítás, börtön, újabb félreállítás és az egész korszakon vörös fonálként végighúzódó cenzúra alkotják ama körülményeket, amelyek összhatásaként Bibó, a gondolkodó, Bibó, a magyar társadalomfejlődés kritikus elemzője végülis sohasem fejezhette ki magát egészen szabadon. Vissza TARTALOM Az olvasóhoz 3 Bevezetés. Írta Szabó Zoltán (1960 és 1979) 7 A magyar demokrácia válsága (1945) 45 A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme (1946?) 79 A magyar közigazgatásról (1946-1947) 95 A keleteurópai kisállamok nyomorúsága (1946) 123 Tervezet és memorandum (1956 és 1957) 137 Az önrendelkezési elv mint a nacionalizmus ösztönzője (1970 körül) 161