Bevezetés a munkajogba

ELŐSZÓ A hazai felsőoktatásban az utóbbi években számos olyan új képzési irány, illetve szak, szakirány jelent meg, amelyeknek tantervében jelentős szerephez jut a magyar munkajog alapjainak elsajátítása. E képzések egy részét a hazai jogalkalmazási, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezeti rendszerben - az európai közösségi csatlakozási folyamat fényében különösen élesen - mutatkozó azon jelenség hívta életre, hogy az említett területeken hiányoznak a döntéselőkészítésben, ügykezelésben foglalkoztatott, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező munkatársak. E hiányosságnak a szervezeti rendszerben számos rendkívül hátrányos következménye volt, illetve van. Részben ennek tudható be a viszonylag hosszú ügyintézési időtartam, a döntések előkészítetlensége, a jogalkalmazási rendszer alacsony hatékonysága. E jelenségek kiküszöbölésére indította meg az ország több jogi kara is az igazságügyi ügyintéző és jogi asszisztens szakokon folyó képzéseket. A munkajogi ismeretek iránti igények másrészt - a hagyományos jogász képzésen túl - a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó szakterületeken, illetve képzési irányokban erősödtek fel, elsősorban az ún. szakirányú továbbképzésekben, valamint ott, ahol az emberi erőforrással való gazdálkodás kérdései előtérbe kerültek. Második kiadásban megjelenő tankönyvünk az említett újszerű igények kielégítésére tesz kísérletet. A szerzők célja tehát az, hogy a rendszeres jogi, jogdogmatikai ismeretekkel nem rendelkező hallgatók számára is lehetővé tegyék a munkajog alapjainak szisztematikus elsajátítását. A tankönyv a magán munkajog rendszerét dolgozza fel, mégpedig olyan didaktikai módszerrel, amely a hallgatóktól jelentős önálló, tanórán kívüli munkát kíván. Ma hazánk legtöbb jogi karán rendelkezésre áll olyan egyetemi munkajog tankönyv, mely részletesen tárgyalja a hazai és az európai munkajogot. Mivel a kötet egyik célja az, hogy bevezetést nyújtson a tárgyba, az egyes fejezetek végén a mélyebb ismeretek eléréséhez szerepelnek azok a források, amelyekből további információk nyerhető (és ezáltal az adott képzés során megengedett óraszámához igazítható a tananyag is). Hasonlóan az elmélyülést segítik a fejezetek végén kiemelt Legfelsőbb Bíróság által publikált határozatok (BH) és kollégiumi állásfoglalások (Áf); a további irodalmi hivatkozások; a tanulásban kíván segítséget nyújtani a legfontosabb fogalmak összefoglalása és az ellenőrző kérdések. Vissza TARTALOM Bevezető 5 Rövidítések és jogszabályok jegyzéke 7 i. rész: Alapvetés 9 I. fejezet: A munkajog fogalma és tárgya 11 II. fejezet: A magyar munkajog rendszere 15 III. fejezet: A munkajog helye a jogrendszerben 21 IV. fejezet: A munkajog forrásai 25 V. fejezet: A munkajog történeti fejlődésének vázlata 36 VI. fejezet: A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései 42 ii. rész: Az individuális munkajog 53 I. fejezet: A munkajogviszony alanyai 55 II. fejezet: A munkajogviszony létesítése 64 III. fejezet: A munkajogviszony tárgya 74 IV. fejezet: A munkajogviszony tartalma és teljesítése 76 V. fejezet: A munkajogviszony módosulása 97 VI. fejezet: Jogutódlás a munkáltató személyében 103 VII. fejezet: A munkajogviszony megszűnése 116 VIII. fejezet: A munkajogviszony megszüntetése 120 IX. fejezet: A munkajogi kárfelelősségi jogviszony 147 X. fejezet: Az egyéni munkajogi viták 164 iii. rész: A kollektív munkajog 169 I. fejezet: A kollektív munkajog általános áttekintése 171 II. fejezet: A koalíciók joga 174 III. fejezet: A kollektív szerződés joga 190 IV. fejezet: Az üzemi alkotmányjog 211 V. fejezet: A sztrájkjog 227 VI. fejezet: A kollektív munkaügyi viták 239