Bevezetés a logikába

ELŐSZÓ A logika fogalma és feladata A logika fogalma: A logika filozófiai tudomány, mely az emberi gondolkodás helyességéről tárgyal. A gondolkodás értelmi tevékenység. Ha önmagában vizsgáljuk az értelmi tevékenységet, akkor gondolkodásról beszélünk. Gyümölcse a gondolat. Ha máshoz való viszonyában, amint az értelem "kilép" önmagából és másra irányul, - intentionalitas/ nézzük, - akkor megismerésről beszélünk. gyümölcse: az ismeret. Vissza TARTALOM Bevezetés 1 A logika fogalma és feladata 1 A logika rövid története 6 A fogalom 11 A fogalom meghatározása 11 A fogalom nevei 12 A fogalom tartalmi és kiterjedési köre 12 A fogalmak felosztása 14 A fogalom külső jele: a szó 23 A fogalom jelentése és suppositioja 25 Az egyetemes fogalmak 29 Az egyetemes fogalmak állíthatósági módjai 34 A meghatározás 38 A felosztás 42 A megkülönböztetés 47 Az ítélet 52 Az ítélet fogalma 52 A kijelentés 54 Az ítéletek felosztása 55 Az ítéletek igazságértéke 66 Az ítéletek megfordítása 73 A következtetés 78 A következtetés fogalma 78 A következtetések fajtái 81 A kategorikus szillogizmus 83 A szillogizmus figurái 86 A figurák jelentősége 87 A szillogizmus értéke 89 Rövidített és bővített kategorikus szillogizmusok 90 Közvetett következtetések 91 A logikailag egyenértékű kijelentések helyettesítése 96 Induktív következtetések 97 Analógiás következtetések 99 A bizonyítás 100 A bizonyítás formái 102 A következtetés buktatói 109 A logikai alapelvek 110 A szimbolikus logika alapjai 116 Szimbolikus kifejezések 117 Logikai kapcsolatok 118 A logikai törvények 123 A logikai műveletek átalakítása 124 Az ítéletfunkció 129 A quantificator 130 Szimbolikus jelölések 131 A logikai axiomák felépítése 137 A szimbolikus logika axiomatizálása 141 A filozófiai és a matematikai logika kapcsolata 145 Tartalom 148 Irodalom 150