Az összeesküvés - Cion bölcseinek jegyzőkönyve - az igazság

Alig van a világon még egy könyv, amelyről annyit beszéltek volna, amelyre annyit hivatkoztak volna, amelyből annyit idéztek volna, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei címen ismeretes mű. Nem valószínű, hogy akad európai kultúrember, aki ezt a nevet: "Cion bölcseinek jegyzőkönyvei" ne hallotta volna. És mégis, ha utánaérdeklődünk, hogy mi is ez a Jegyzőkönyv, ki olvasta azt, alig pár ember akad, akinek kezéhez ez a rendkívül érdekes és megdöbbentő dokumentum eljutott volna. A Cion bölcseinek jegyzőkönyve című brosúra legkülönösebb vonása nem is annyira fogantatásának, mint inkább fogadtatásának története. A Cion bölcseinek jegyzőkönyve azt állítja, hogy a zsidó vezetők le akarják igázni a világot. S bár létezése óta többször is bizonyították a Jegyzőkönyvek hamisítvány voltát, a művet azóta is számos rasszista szervezet, párt és vallás ajánlja hívei figyelmébe, legyen szó akár a nácikról, akár a Ku-Klux-Klanról, akár a muzulmán fundamentalistákról. A Cion bölcsei az idők folyamán számos pogrom, számos, a zsidóság elleni szellemi és fizikai támadás ideológiai alapjául szolgált. Sikerének nyilvánvaló oka az emberek azon alapvető igényében leledzik, hogy "ellenséget találjanak maguknak" (Umberto Eco). Will Eisner (1917-2005), az amerikai képregény nagy öregje élete utolsó hónapjában fejezte be Az összeesküvés című könyvét, mely a Cion bölcseinek vitákkal, vérrel és könnyekkel kísért történetét, "e rettenetes, vámpírtermészetű csalás" hátterét mutatja be. A kötet Umberto Eco előszavával jelenik meg. A könyvet nagy sajtóérdeklődés kíséri.