Az öregség keresztyén arculata/A magányosság terhe és annak legyőzése/Az ember értéke

Ahogyan a Mindenség sem véletlen műve, hanem Istené, az is az Ő akarata volt, hogy megszülettünk, tehát szervesen épültünk bele a Mindenségbe. Életünknek is van hajnala, reggele, délelőttje, dele, délutánja, alkonya, estéje - ha csak nem az történik, amit egy fejfán olvastam a temetőben: "Lement a nap, mielőtt alkonyult!" Az életszakaszok - akár a napszakok - egymásba kapcsolódnak, egymásból fejlődnek ki, úgy illenek bele az isteni rendbe, mint egyik láncszem a másikba. TARTALOM: Az öregség keresztyén arculata A magyar kiadó előszava 3 Ki öreg - és mi az öregség? 5 Mi legyen velük - velünk? Az "ők" helyett "mi"! 7 Meg lehet tanulni? 9 A kor árnyai 12 A rezignáció veszélye 12 A testi leromlás 14 A hit gyengülése 15 Magány és egyedüllét 16 Számvetés a bűnökkel 18 Szelíd őszi napsütés 19 ... még itt vagyunk! 20 Jut már idő is? 20 ... és a nagyszülők? 21 Szabad lemondani is! 22 Közeledések 23 Isten ajándéka: a bölcsesség 23 Nemzedékek közötti feszültség 24 Általában 24 Családokban 25 A gyülekezetben 27 "Rendelkezz házadról!" 30 Látszik az út vége! 30 Haldoklás 33 Egyedüllétben 33 Megterhelt lelkiismerettel 34 Utószó 35 A magányosság terhe és annak legyőzése Egyedül - magányosan - elhagyatottan 37 Nincs emberem 39 Jézus Krisztus és a magányos ember 42 Isten csodái ma 43 Kartörés az uszodában 44 Van emberem! 46 A közösség legyőzi a magányt 49 Az ember értéke Értéketlen tömeg? 51 Mi az érték? 51 Anyagi és társadalmi érték 53 Isten értékeli az értéktelent 56 Értékmérőink megváltozása 58 ... becses vagy 59 ... és én szeretlek 61 Írd alá a csekket! 62 Versek 64