Az igaz hit védelmében - Kivonatok Szent Ágoston műveiből

Az igaz hit megőrzését Krisztus az Egyházra bízta. Ennek teljesítése pedig elképzelhetetlen azon kritériumok nélkül, amelyek segítségével meg lehet állapítani, hogy mi tartozik és mi nem a hitletéteményhez. Szent Vince Commonitoriuma azért vált alapművé, mert az igaz katolikus hit eretnek és tévtantól való megkülönböztetésének örök elveit és általános minden korra kiterjedő kritériumait definiálta, mégpedig az előző egyházi írók örökségére támaszkodva. Ezek szerint az autentikusan katolikus az, amit mindenütt, mindenkor és mindenki egyformán hitt. Ami azt jelenti, hogy a kinyilatkoztatás helyes megértéséhez szükség van a Szent Hagyományra, amely a Szentírás igaz értelmezésének feltétele és kontextusa. Ugyanakkor ez a mű az első elvont és tudományos meghatározása a katolikus dogmatika Szentháromságra és Krisztusra vonatkozó tanításának, amely visszhangozza az efezusi zsinat határozatait. De ez az első kísérlet arra vonatkozólag is, hogy a Szent Hagyomány, a püspökök, a zsinatok és a római pápa egymáshoz való viszonyát és tekintélyét feltárják. Szent Vincét a XVII-XIX. századokban szemipelagiánusnak tekintették, mégpedig azért, mert kritizálta Szent Ágoston predestinációs tanítását. Sokan egyenesen ágostonellenes szerzetest láttak benne. Erre a tényre azonban rácáfolt a Kivonatok könyve, amelyet szerzőnk Ágoston műveiből állított össze, mégpedig azon krisztológiai és szentháromságtani dogmák igazolására, amelyeknek a definicióit a florilégium elején tudományos pontossággal meghatározta. Ennek a műnek a tanulmányozása sok protestánst visszatérített a katolikus hitre, hiszen az őskeresztény tradició szerint a katolikus hitet az örök igazságok birtoklása, míg az eretnekségeket mindig a újítások jellemzik. A mű értéke, hogy a katolikus hit kötelező erejű igazságának örökös tanúja.