Az eunuch árnyéka

Miquel Gensana örökös vesztes – és vesztes örökös. Egy nagy múltú katalán família utolsó sarja művészi ambíciókkal, aki rossz időben – a Franco-diktatúra idején – született és eszmélkedett, nemzedéke többé-kevésbé tudatos ifjúságához hasonlóan lázadt vagy hagyta magát sodortatni az árral, és közben eltékozolta mindenét. Aki ha hátranéz, maga mögött egy eunuch árnyékát látja. Történetünk jelen idejében Miquel negyvenhét éves. Se családja, se barátja, se szerelme. Elúszott családi birtokán a régi házból időközben elitvendéglőt alakított ki egy jól menő belsőépítész, s ebbe a vendéglőbe invitálja meg egy napon Miquelt egy fiatal újságíró kolléganője. A mit sem sejtő kollegina egy közös barátjuk emlékére készül nekrológot írni, ezért választja az intimitásában is extravagáns helyszínt. Miquel nyelve lassan ered meg, hiszen kettős trauma érte: a legjobb barátját vesztette el, s erről épp a régi házában faggatja valaki. Így hát a tragikus haláleset ürügyén valahogy mindig saját magánál és kétszáz éves múltra visszatekintő családjánál köt ki: kibeszél és elhallgat; tagad, ha vallomásra késztetik. És ki tudja, miért, csak a lényeget hallgatja el és tagadja le… Sallangtalan, eleven nyelv, finom humor, tökéletes helyzetek, kitűnő jellemrajzok. Így ír egy kortárs klasszikus. Jaume Cabré 1947-ben született Barcelonában. Bölcsészetet tanult, majd hosszú évekig katalán nyelvet és irodalmat tanított Barcelonában, Vila-realban és Terrassában. Amatőr csillagász, és családjával együtt szenvedélyes házimuzsikus. Egyetemista kora óta ír. Elbeszélései, regényei, tévéjátékai, sorozatai igen népszerűek. Főbb művei: La Teranyina (1984); Fra Junoy o l’agonia dels sons (1984); az Őméltósága címmel magyarul is megjelent Senyoria (1991). és az Az eunuch árnyéka (1996) Ha nem akarsz öntudatlanságban élni, meg kell tanulnod cipelni a múltad súlyát.