Az építészeti forma

Tartalom Előszó 5 A forma fogalma 7 A forma általános fogalma 8 A forma építészeti fogalma 12 Az elemi formák: a kompozíció írásjelei és az elemi formából felépülő alapegységek 17 Geometriai összefüggések: az elemi forma 18 Az elemi formák változatai és az elemi formákból keletkező felületi alapegységek 18 Az elemi formák egyenes vonalú mozgatásával megvalósítható felületi alapegységek 85 Az elemi formák görbe vonalon mozgatott felületi alapegységei 88 Az elemi formák felületi alapegységei az építészeti kompozíciókban 88 Az elemi formák és felületi alapegységeik a tervezés és a kivitelezés gyakorlatában 89 A modul - méretkoordináció 90 A sorozatgyártás 90 Az összetett formák keletkezése 97 Az egymással megegyező, azonos felületi alapegységekből kialakuló összetett formák 98 A különböző felületi alapegységekből kialakuló összetett formák 107 Az alakzatok terébe helyezett, tömeghatású osztással keletkező összetett formák 123 Az alakzatok terébe helyezett, teres hatású osztással keletkező összetett formák 129 A felületi alapegységekből származó terekben elhelyezett tömeges és teres tagolások: a bútorozás 131 A felületi struktúrák fajtái 143 A felületi rajz 153 A domború felületi plasztika 159 A "lebegő" felületi plasztika 163 A mélyített felületi plasztika 163 A zárványos felület 163 A formák időbelisége 169 A zárt tömeg és tér időbelisége 173 A zárt, valamint a nyitott tömeg és tér között kialakuló időbeli átmenet 173 A nyitott tér kompozíciójának időbelisége 173 A formák minőségének a változása a szemlélő tér-idő helyzetétől függően 175 A helyzetérzet kialakulása 181 A felületek tér-időbeli minőségváltozása 181 A forma emberi léptékének tér-időbelisége 183 A forma egésze és részei közötti objektív összefüggés és annak szubjektív átélése 184 A környezet hatásai - abszorbció és emisszió 187 A fényhatások 187 A gravitációs hatás 189 A hanghatások 190 A hőhatások 190 A szaghatások 191 A felület anyagainak tapintással érzékelhető hatásai 191 A sugárzásos hatások 192 Az abszorpció és az emisszió jelentősége a környezet hatásaiban 192 A keretezés szerepe az építészeti környezet formálásában 195 Folytonos felületi határolókból kialakított keretezések fajtái 197 Az egyetlen folytonos felületi határolóval kialakított keretezések 197 A két, egymást metsző folytonos felületi határolóval kialakított keretezések 199 Több folytonos felületi határolóval kialakított keretezések 201 A perforált felületi határolóval kialakított keretezések 209 Az egyetlen perforált felületi határolóval kialakított keretezések 217 A két, egymást metsző perforált felületi határolóval kialakított keretezések 223 A több perforált felületi határolóból kialakított keretezések 227 A tömeges-teres alakzatok között kialakuló keretezések 231 Az egyetlen tömeges-teres motívummal kialakított keretezések 231 A két tömeges és teres - azonos vagy különböző - motívummal kialakított keretezések 231 A több tömeges és teres - azonos vagy különböző - motívumokkal kialakított keretezések 235 A felületi struktúra hatása a keretezés karakterének a kialakításában 239 A mozgó keretezés fajtái 245 A virtuális keretezés - a virtuális forma 255 Az imaginárius tér és tömeg 257 A felületi rajz imaginárius formája 257 A domború plasztika imaginárius formája 257 A felülettől elszakadó, lebegő teres-tömeges motívum imaginárius formája 277 A mélyített felületi plasztika imaginárius formája 281 A színezés jelentősége a felületi rajz és a különböző plasztikák imaginárius formájának megteremtésében 281 A tájépítészet - a land-scape architektúra 283 Az organikus és az építészeti forma kapcsolata 287 Az organikus és a mérnöki forma tájépítészeti jelentősége 295 Az utak 299 Az utak és a vasutak fajtáinak formai jellemzői 299 Az utak mint struktúrák 303 Az útfajták formai kapcsolatai 307 Az utakat kísérő növényi és képzőművészet motívumok 351 A vízépítési alkotások tájépítészeti jelentősége 355 Irodalomjegyzék