Az emberi kommunikáció

Ismertető: Az információ és a kommunikáció egyidős az emberiséggel és az elmúlt évezredekben mindkettő folyamatosan fejlődött. Kétségtelen azonban, hogy a két fogalom alá tartozók a XX. század folyamán bekövetkezett jelentős társadalmi változások és hatalmas technikai fejlődés következményeként jelentősen bővültek. A könyv az emberiség kommunikációs fejlődését a kezdetektől napjainkig folyamatában ismerteti és közben kitér minden olyan társadalmi és technikai változásra, amely a kommunikáció fejlődésére jelentős hatást gyakorolt. A kiadvány igen színvonalasan mutatja be, hogy az emberi információ és kommunikáció fogalomkörébe milyen hatalmas ismeret, tudomány tartozik. Az emberiség kommunikációs fejlődése több tízezer éves folyamat, amelyben - a XX. században bekövetkezett hihetetlen gyors fejlődés ellenére - ugrásszerű változások nincsenek. A birodalmak létrehozása, a háborúk, a forradalmak és a reformok az érintett országok fejlődési folyamatát rövidebb-hosszabb ideig megszakítják, de ezek az emberiség fejlődésének folyamatát nem törik meg. A különböző fejlődési folyamatok általában exponenciális függvény szerint alakulnak, azaz egy-egy újdonság fejlődése vagy elterjedése kezdetben igen lassú, majd gyors fejlődés és elterjedés követi addig, amíg valami új el nem indítja a régi lassabb vagy gyorsabb sorvadást. A mű az emberi kommunikáció körébe tartozókat két nagy részre osztva tárgyalja. Az első fejezet az emberiség kommunikációs fejlődését mutatja be, a második a teljes emberrel: a test és a tudat (a lélek) együttesével foglalkozik. Ez a fejezet viszonylag részletesen foglalkozik az ember érzékszerveivel, mert az ember az érzékszerveivel érzékeltekre reagálva kommunikál. Az első két fejezetből világossá válik, hogy az emberi kommunikáció - amelybe beletartozik az emberi kultúra - az emberiség által létrehozott valamennyi érték és az emberiség által érzékelhető világ. A második fejezetben szerepel egy lényeges megállapítás, amely szerint az ember élete a ráció és az emóció, azaz az értelem és az érzelem síkjain zajlik. A könyv második része (3-7. fejezet) az elektronikus kommunikáció korszerű eszközeit, azok szolgáltatásait mutatja be. Mivel korunkban az elektronikus kommunikáció készülékeit munkára, tanulásra, szórakozásra és művelődésre egyaránt használni lehet, ezért ebből következően az elektronikus készülékekből legalább egyfélét mindenki igénybe vesz, de egyre többen egyre többfélét. A 8. fejezet - a kiadványszerkesztés Gutenbergtől napjainkig - a nyomdai betűk és nyomtatott kiadványok fejlődését ismerteti. A fejezetben levők ismerete hozzájárul az emberi alkotások színvonalas megjelenítéséhez. A könyvből megismerhető az a magától értetődő tény, hogy az információ és a kommunikáció az élet valamennyi területére hatással van. Ezért a könyvben mindenki megtalálja a maga számára hasznos olvasnivalót, esetenkét tanulnivalót. Az ezredfodulót megelőző és követő években a kommunikáció elektronikus és fotonikus korszakát éljük, amelyekben a digitális technika dominál. Mivel a digitális technika elvének és eszközeinek ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez, azért az olvasó ezekről is tájékozódhat. Az ezredforduló t megelőző és követő évtizedben már a humán tudományokat: irodalmat, zenét, képzőművészetet is az elektronikus kommunikáció készülékeivel oktatják illetőleg művelik. Tehát a humán kultúrát művelők alkalmazzák a műszaki kultúrát és meggyőződhetnek arról, hogy korunk technikája mi mindenre alkalmazható. A műszaki kultúrát művelők pedig áttekintést kapnak a humán kultúra, azaz a humán kommunikáció fejlődéstörténetéről. A könyv az emberi kommunikáció kultúrtörténeti és részben tudománytörténeti ismertetője is és nem mellesleg szórakoztatva tanít. A mű erényei közé tartozik a rendszerezettség, a teljességre törekvés és az érthetőség. A szórakoztatást versek, hovellák, humoros írások, képek és rajzok szolgálják. A kiadványt valószínűleg sokan kézikönyvként, tehát fejezetenként is olvasni illetőleg használni fogják. A kézikönyvként történő használhatóság és érthetőség érdekében a fejezetekben bizonyos mértékű ismétlődés előfordul.