Az ember, akit megölt

FÜLSZÖVEG Mészöly Miklós 1921-ben született Szekszárdon. A gimnázium elvégzése után jogi doktorátust szerzett, majd kikerült a frontra. A háború után az írás töltötte ki az életét. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar prózaírója, regényeit (Saulus, Az atléta halála, Film, Megbocsátás, Merre a csillag jár?, Családáradás stb.) több nyelvre lefordították. Mészöly Miklós esszéinek egyik vonulata az identitáskeresés és az identitások (!) általános emberi megalapozásának lélektani és logikai lehetőségeit fürkészi. Az esszéírói következetesség példamutató: az útvesztőket, a zsákutcákat is számbaveszi. Mészöly elsősorban saját nemzettudatunk alakulását, történelmi mulasztásaink tanulságait elemzi. És egy józan önismeretből kibontakozó, jövendő nemzettudat esélyeit vizsgálja. Az útkeresés iránytűje: olyan általánosságra és érvényességre törő etika, mely egyarátn figyel a Vietnamban harcoló amerikai katonára, a holocaust áldozatára, a háborúk győzteseire és veszteseire, a vadságra és a jóságra. Joggal remélhetjük, hogy e "sajátos témákat" tárgyaló eszék ismerősnek tetsző problematikát idéznek fel a magyarul, románul, oroszul és angolul olvasók számára (mely nyelveken Conflux programunk keretében megjelenik ez a válogatás).