Az elszakíthatatlan nadrág

Habár költőként hozzászoktam ahhoz, hogy életemet nyitott könyvként nyújtsam át az olvasóknak, s még ebben a kötetben is változatlan ez az irodalomhoz való hozzáállásom, azonban senki se várjon tőlem önéletrajzi, netalán történelmi pontosságot. Például az egyes szám első személyben papírra vetett elbeszélések nem jelentik azt, hogy amiről bennük szó esik, én magam ugyanúgy átéltem volna. Persze, ha bizonyos személyek magukra ismernek egyes mondatokban, az sem tekinthető teljes mértékben a véletlen művének. Mi is fűzi össze ezeket a formában és tartalomban oly eltérő írásokat? Nem más, mint az a város, ami a legtöbb elbeszélés hátteréül szolgál, ahol a szereplők megmutatják életük egy-egy darabját: Budapest, ahol 1968 és 1982 között magam is éltem. Az itt olvasható elbeszélések túlnyomó többsége ebben az időszakban készült, tanulóéveim alatt, melyek alapvetően meghatározták személyiségemet és világlátásomat, s melyek sokáig nyersanyagul szolgáltak irodalmi munkáimhoz. Ennyiben lehetnek érdekesek és fontosak ezek az írások a mai olvasók számára, mégpedig azok számára, akik bele kívánnak tekinteni a közelmúlt Budapestjének élményvilágába, csábításaiba és kiábrándultságaiba, természetesen a saját szemléletemen keresztül ábrázolva őket. Azonban nem a megelevenített helyzetek, történetek hitelessége itt a lényeg, hanem inkább az a világkép, ami kirajzolódik belőlük.