Az életreform és reformpedagógia - Recepciós és intézményesülési folyamatok a 20. század első felében

Hétköznapi életünk számos egészségesnek, természetesnek tartott, jó közérzetet biztosító megnyilvánulása, mint például a test szabad mozgását nem akadályozó funkcionális, sportos öltözet és cipőviselet, a vegetáriánus étkezés, a biogazdálkodás és a reformkonyha, a természetgyógyászat, a különböző keleti vallások és küzdősportok, az ezotéria iránti vonzalom, a kertvárosi és zöld lakókörnyezet kialakítására, továbbá az egyenrangú kapcsolatokra törekvő közösségi élet, a gyermeki környezet gyökeres változásai, a gyermekközpontú iskola térhódítása, összességében a mai városi kultúra és életmód szinte minden reformtörekvése visszavezethető a 20. század elején kibontakozó mozgalomra, az úgynevezett életreformra. Ez a sokszínű mozgalom kiterjedt a korabeli életmód legkülönbözőbb területeire, annak szinte minden fontos ,,testi" és ,,lelki" dimenziójára; a hús fogyasztását, valamint a dohányzást és az alkoholt mellőző, absztinens életmódra, az egészséges életvitelt megalapozó testápolás természetes formáira. A reformok a társadalmi kapcsolatok új elemeit is megteremtik; átalakítják a szabadidő eltöltésének, a lakókörnyezet kialakításának hagyományos formáit, a nemek közötti kapcsolat érzelmi-szociális, szexuális, illetve erotikus dimenzióit, de kiterjednek a társadalmi élet további területeire, a gazdasági életre, a nevelésre, a művészetekre és a vallásra is.