Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban

A Bizánci Birodalomnak az élő Természet világáról, a benne élő emberről, mint természeti valóságról alkotott képének bemutatása. Ezek az ismeretek, amelyekből ez a sokszínű, gyakran ellentmondásos kép összetevődik, különböző gyökerekből táplálkozik. Egyrészt az antik hagyományokból, másrészt a keresztény tanításból, harmadrészt pedig az évezredek folyamán, főként a Birodalom határain kívüli területekről szerzett tapasztalatokból. Ami az antik örökséget illeti, alapvető fontosságú, hogy a görög természettudománynak az eredeti nyelven írott szövegei és tudományos illusztrációi közvetlenül csakis a bizánci kéziratokban őrződtek meg. A keresztény világnézet befolyása főként az orvosi művekben az élő természetnek szimbolikus értelmezésében érvényesült. Az örökölt ismereteken túli új tapasztalatok szerzésében főként a bizánciak kereskedelmi kapcsolatai, hódításai alkalmából szerzett új tudásanyaga játszott szerepet. A könyv a megismerés módszerét tágan értelmezi nemcsak az orális és verbális úton szerzett ismeretekről esik szó, hanem a valóság képi megjelenítéséről is. Elsősorban a tudományos művek szakillusztrációit veszi vizsgálat alá, de nem feledkezik meg a művészi célú alkotások által az élő Természetre, az emberi testre vonatkozó információkról sem. Vizsgálja a tudományos és művészi megismerés viszonyát a Bizánci Birodalom kulturális fejlődésében.