Az Úrnő

Ki is volt valójában a XVI. században élt, tündöklő szépségű, okos, művelt, dúsgazdag s mégis hányatott életű Gracia Nasi, más néven Beatriz de Luna, harmadik nevén Beatriz Mendés, a korabeli európai zsidók nagyasszonya, úrnője? Gracia családját, amely valaha a mórokkal együtt telepedett meg Spanyolországban, az inkvizíció elüldözte hazájából, s a kalandos természetű, nyughatatlan vérű Senora - önmagának, szeretteinek, háza népének, hit- és sorstársainak - menedéket keresve beutazta a fél világot, megfordult Európa és Ázsia legfényesebb udvaraiban és portáin, járt Londonban, Gentben, Velencében, Ferrarában, Palesztinában, Isztambulban, tárgyalt, ravaszkodott hercegekkel, királyokkal, szultánokkal, hitvitázott rabbikkal, szembeszállt püspökökkel és pápákkal, zsinagógákat építtetett, várost alapított, Bibliát nyomatott, összeesküvéseket szőtt, lázadásokat szított, intrikált, gyűlölt és szeretett. Akárha Robert Merle, a francia történelmi regény mestere írta volna ezt a fordulatos-forgatagos, tarkabarka-örvénylő művet, amely széles történelmi tablót fest a XVI. század fényben-árnyékban, vérben-aranyban egyaránt bővelkedő világáról, bemutatva a kor erkölcseit, mentalitását, gondolkodásmódját. Ám az Úrnő valódi szerzője az a - ugyancsak francia - Catherine Clément, akinek monumentális történelmi regényei újra és újra ott szerepelnek a francia és nemzetközi irodalmi toplistákon.