Az Országbírói Értekezlet története és öröksége (Jogtörténeti Értekezések 61.)

A kötet háttere és főbb témái:Történeti kontextus: A könyv az 1861. január 23. és március 4. között ülésező Országbírói Értekezlet működését vizsgálja. Ezt a testületet a neoabszolutizmus időszakában, a magyar alkotmányos élet egyik legkritikusabb fordulópontján hívta össze gróf Apponyi György akkori országbíró.A ,,lehetetlen" feladat: Az értekezletnek arra a rendkívül komplex kérdésre kellett választ találnia, hogy a Bach-korszak (az osztrák jogrendszer, az ABGB) után hogyan lehet visszatérni a hagyományos magyar joghoz úgy, hogy az összeegyeztethető legyen az 1848-as áprilisi törvényekkel, de az átmenet ne sértse a magánérdekeket és a jogbiztonságot.Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (ITSZ): A tanácskozás eredményeként jött létre az a hangsúlyozottan átmenetinek szánt normagyűjtemény, amely végül - parlament híján - évtizedekre meghatározta a hazai magánjog és eljárásjog kereteit, és a magyar jogfejlődés egyik legfontosabb sarokkövévé vált.Hiánypótló kutatás: A szerző a hazai szakirodalomban elsőként mutatja be részletesen, hogy az Országbírói Értekezlet döntéseinek milyen közvetlen hatása volt Erdélyre, valamint Horvát-Szlavónországra. Ehhez eddig feldolgozatlan levéltári forrásokat, korabeli folyóiratokat és bizottsági jegyzőkönyveket tárt fel