Átlátszó sírok

,,Dan Stanca írása egy belső indíttatásnak való könyörtelen engedelmesség, egy titkos gyötrődés, amely mintha egy elrendelt, rejtelmes sorsból származna. Éppen ezért az ő tehetsége nem a rutinosság révén megszerzett virtuozitásból fakad, sem elmélyült álmodozások táplálta tudósi ambícióból: tehetsége a vénái­ban csordogáló veleszületett hajlam kényszeréből fakad, egy olyan írói alkat az övé, amelyet nem győzünk kárhoztatni, amíg él, hogy a halála után büszkélkedjünk vele. Addig azonban e peremre szorított krónikás elhanyagolt mivolta még elmosódottabbá teszi bizonytalan sorsát: halvány vonal, amely csak későn fog felívelni, miután az életmű befejeződött." (Sorin Lavric) ,,Fiatal koromban azt mondogattam magamban, hogy az igazi regény az, amely lehetővé teszi a démon, a daimón átváltozását angyallá. Így tekintettem a regényre, és így tekintek ma is. Legfeljebb más kifejezéseket használok. A bennünk lévő sötét mélységek egyfajta erőt képezve előbb-utóbb világítani fognak. Ez a fényesség, teológiailag nézve, angyali jegyeket hordoz. Csak úgy jutunk el az angyalig, ha termékennyé tudjuk tenni sötét mélységeinket. Többnyire azonban, főleg a mai időkben, a túl komor alkotók nem tudják magukat megváltani." (Dan Stanca)