Árulások, vesztett csaták

1944 júliusától decemberig Hans Friessner vezérezredes volt a főparancsnoka annak a német hadseregcsoportnak, amely előbb Románia, majd Magyarország területén próbálta feltartóztatni az előnyomuló szovjet hadsereget. A tábornok hiteles koronatanúként, a személyes élmények erejével idézi föl egyebek között a Keleti-Kárpátok átkelőhelyeiért, a Székelyföldért vívott elkeseredett küzdelmeket, a kudarcba fulladt tordai támadást, a Debrecen térségében kibontakozott hatalmas páncéloscsatát, Budapest és az ún. Margit-vonal védelmét, valamint a magyarországi hadszíntér sok egyéb eseményét. Emellett érzékelteti a front mögött végbement politikai folyamatokat, a korabeli román és magyar politika irányváltásának következményeit, Hitler és a német vezérkar felelősségét az összeomlásért. Friessner tábornok könyve sok olyan tényt, összefüggést tár föl, amit a magyar olvasó eddig egyáltalán nem, vagy csupán magyar, de leginkább szovjet szerzők feldolgozásában ismerhetett meg. Az ,,Árulások, vesztett csaták" szerzőjét a tárgyilagos krónikaírás szándéka vezette, mindazonáltal tanúvallomása nem mentes a vesztesek jellegzetes szemléletétől: a mentséget és magyarázatot kereső, helyenként túlzásokba torkolló igyekezettől. Olvasmánynak is izgalmas beszámolója ennek ellenére fontos dokumentum, amely helyenként vitára ingerelve is elmélyíti történelmünk eme válságos időszakának árnyaltabb ismeretét.