Anatómialecke

Az Anatómialecké-ben az immár negyvenéves, sikeres írót rejtélyes kór teperi le, s ez készteti önvizsgálatra. Váll-, nyak- és hátfájásán másfél esztendeje nem segít senki és semmi, s a má-már mozdulni képtelen Zuckerman - miközben fájdalmomcsillapítók, marihuána és vodka elegyével enyhíti gyötrelmeit - lázas igyekezettel próbálja meglelni a rejtély nyitját: a fantombetegség okát, netán célját. Büntetés volna ez, önbüntetés, amiért annak idején sokakat megbotránkoztató regényének kiadásával szomorúságot okozott nagybeteg apjának? A lelkifurdalás fejeződne ki testi bajában? Zuckerman agyában már az öngyilkosság gondolata is megfordul, s talán csak a véletlen tartja vissza az utolsó pillanatban. Váratlan lépésre szánja el magát - csapot-papot otthagyva, New Workból Chicagóba utazik. Hogy végre igazán hasznos dolgot művelhessen, eltökéli, hogy orvos lesz, s e célból - negyvenéves fejjel - újra be akar iratkozni az egyetemre. Az Anatómialecke gazdag matériájában egyszerre van jelen a dráma, a komikum és az abszurd. Roth páratlan érzékkel képes alámerülni Zuckerman tudattalanjában, s a töredékekből sodró erejű víziót alkot, az írói lét gyötrelmeit autentikusan, megélhetően jeleníti meg.