Analitikai kémia 2. - Mennyiségi (kvantitatív) analízis kémiai és elektrokémiai módszerei

Az analitikai kémia elsődleges feladata a különböző minták kémiai összetételének a meghatározása. Az analíziseknek 2 fő típusát különböztetjük meg: a minőségi és mennyiségi elemzést. Az analitikai kémia arra a kérdésre keresi a választ, hogy a minta 1. milyen komponensekből épül fel - ez a minőségi, vagy kvalitatív analízis feladata. Ezzel foglalkozik a jegyzet 1. kötete; 2. komponensei milyen mennyiségben, mennyiségi arányban fordulnak elő - ez a mennyiségi, vagy kvantitatív analízis feladata. Ezzel foglalkozik a jelen kötet, ami a 2025-26 tanévben bevezetett és megújult tanterv Analitikai kémia I. tantárgy programja alapján készült. A jegyzet részletesen tartalmazza a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges ismeretanyagot, valamint annak elméleti hátterét, és segítséget nyújt az előadás anyagának a megértéséhez, elsajátításához is. Az analitikai kémiai módszereket két nagy csoportba sorolhatjuk: 1. kémiai (,,klasszikus") módszerek: a kémiai reakciók sztöchiometriai viszonyait használják ki, pontos térfogat- vagy tömegmérő eszközök használatával (lásd B/1. fejezet). Két nagy területe van a titrimetria (vagy térfogatos analízis): (lásd B/2. fejezet), és a gravimetria (a tömeg szerinti meghatározás). Ez utóbbi módszer az analitikai kémia gyakorlatából napjainkban már kiszorult, így ezzel a módszerrel a jegyzet nem foglalkozik. A titrimetriás módszereknél az összes kémiai reakciótípus (lásd 1. kötet A. fejezet) felhasználható az analízisre. A sav-bázis reakción alapuló kvantitatív mérésekkel a B/3. fejezet, komplexképződési meghatározásokkal a B/4. fejezet, csapadékos titrálásokkal a B/5. fejezet és a redoxireakciók kvantitatív analízisben való használhatóságával a B/6. fejezet foglalkozik. 2. műszeres (,,fizikai") módszerek: a meghatározások kivitelezéséhez összetett optikai, vagy elektromos elven működő berendezéseket (műszereket) használnak. Jelen kötet az elektroanalitikai módszerekkel foglalkozik, amelyek koncentrációmeghatározásra közvetlenül is alkalmazhatók, de a titrimetriás módszerek műszeres végpontjelzési lehetőségeként is használatosak. A potenciometriás mérések a C/1. fejezetben, a konduktometriás meghatározások a C/2. fejezetben, az amperometria, coulometria alkalmazása a C/3. fejezetben kerül ismertetésre. A műszeres analitika további módszereit (kromatográfia, spektroszkópia, stb) a 3. kötet tartalmazza, ami az Analitikai kémia II. tantárgy tantervi programja alapján készül. A jelen jegyzet Dr. Barcza Lajos: ,,A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve" (Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009) című tankönyv anyagának felhasználásával, az új curriculumban bevezetésre került tanrend elvei alapján készült.