Amit nem az MBA-n tanultam meg

Ezt a regényt nem lehet letenni, legyen az olvasó akár frissen végzett menedzsertanonc, aki vért izzad, miközben alkalmazni igyekszik, amit az iskolapadban tanult, vagy tapasztalt cégvezető, aki jól tudja, hogy a stratégiák nem a semmiből teremnek. Ismerkedjen meg Justin Campbell-lel, a zöldfülű vállalatigazgatási szakértővel, aki kifogott egy álomállást. Indulás Chicagóba! Az ügyfél egy hatalmas cég, a HGS, ígéretes új technológiával a tarsolyában - és még nem dőlt el, mi legyen a sorsa. Justint felvillanyozza a feladat, ám hamar ráébred, hogy az iskolában megtanult stratégiai fogásokkal legfeljebb padlót lehet fogni. A HGS-en belül talált érdek-összefonódások és hivatali viszonyok megnehezítik stratégiai elemző munkáját, és alapvetően megrendítik a fontos stratégiai képzetekről alkotott iskolás nézeteit. Justin és munkatársai csupán a képzelet szülöttei: a mű egy üzleti regény. Nem valós esetről van szó, hanem valós helyzetekről. A történet szereplői olyanok, mint mi magunk: emberek, nem pedig emberi erőforrások. A cselekmény során kiderülnek az általában használt stratégiai eszközök előnyei és hátrányai, továbbá az is, miként lehet manőverezni - kis képzavarral - a szervezeti dinamika zavaros vizein. Az itt elmesélt történet jó lecke lehet bárkinek, akinek az a célja, hogy vállalati igazgatási stratégaként törjön babérokra. A cselekmény sodró, a fejezet végén megbújó ravasz kérdések pedig segítenek az olvasónak kihámozni a lényeget - amit később saját munkájában is kamatoztathat. JAY B. BARNEY menedzsmentprofesszor az Ohio State University Fisher College of Business karán tanít. Számos cikket és könyvet publikált stratégiai fejlesztésről és alkalmazásról. TRISH GORMAN CLIFFORD a LEK Partnership és a McKinsey & Company tanácsadója volt, a Wharton Schoolban tanít a Columbia Egyetemen, valamint más vállalati és felsőoktatási intézményekben. Magánpraxisában tanácsadóként és stratégiafejlesztőként dolgozik.