Aludj! Regény

Annelies Verbeke (1976) belga szerző lendületes történetalakítással, üde, mégis rezignált humorral kapcsolja össze regényében egy huszonéves lány és egy ötvenes férfi történetét. Maya álmatlanságban szenved. Éjjel teleshop-programokat bámul, az utcákat rója, kocsmákat váltogat, társat keres elviselhetetlen ébrenlétéhez. Az alvókon megbosszulva tehetetlenségét dühödten játszik a kaputelefonokon... ,,Napközben szégyelltem magam az éjjeli vadászataim miatt. De éjszakánként a magam útját jártam, és újra meg újra elcsodálkoztam tudatom önállóságán. - Indulj! - küldte az agyam a jelzést a lábaimba. - Nyomd meg a csengőt! - az ujjamba. Egyetlen ilyen parancsnak is meszszemenő következményei lehetnek. Ha az ember hangosan nevet egy temetésen. Ha zöldségvágás közben szántszándékkal kicsit az ujjadba is mélyeszted a kést. Ha a lábaddal egy újszülött kismacska testére nehezedsz. Ezt nem tettem meg, de gondoltam rá, amikor De Gieter csengőjét megnyomtam. És akkor kiderült, hogy nem vagyok egyedül. Mintha a férfi keze már ott lett volna készenlétben a kaputelefonon, annyira hirtelen felelt hívásomra a hangja. És ebben a hangban volt valami tehetetlen éberség, amelyre annyira gyorsan ráismertem, hogy elakadt a lélegzetem. Fölöttem, ugyanabban az épületben, amerre éjjeli birodalmam terjeszkedni kívánt, egy másik reménytelen éjszakai lovag is lakik. Egy Álmatlan, pont mint én."