Ahogy elkezdődött... (Egy magyar vadász hitvallása. Első rész)

Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. FÜLSZÖVEG Afrikai, indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond most hazai vadászemlékeit írja meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyóspuskáig, az első verébtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez: egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor itthoni nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek második kötetében fog megírni. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. "A téma méretei megtorpantanak - írja bevezetőjében -, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megilletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csalatkozzék tollamban." De nem nevezhető ez az emlékezés pusztán vadászkönyvnek: a vadász-emlékek között itt is, ott is felbukkannak a valóság másfajta képei, egy elsüllyedt világ vonásai, apró jellemző részletek egy eltűnt osztály életéből. És noha a szerző nem erről akar elsősorban beszámolni, hanem vadász-pályafutásának kezdeteiről, e villanások mégis közvetítenek valamit a vadászatnál tágabb valóságból: hiszen Széchényi Zsigmond avatott ábrázolója ennek a világnak, amelyet oly jól ismer, ahonnét jött. S e villanások a mai olvasónak talán többet mondanak, mint a jelenetek hajdani szereplőinek: a karácsonyeste patriarkális áhítata vagy a pusztai iskola kedélyessége mögött ma már háttérként a történelem tanulságai feszülnek ki, még akkor is, ha az író nem utal rájuk. És éppen ezek a kis életképek emelik ki Széchényi Zsigmond kitűnő könnyei közül ezt; sajátos vadászemlékirattá teszik, amelyből éppúgy sugárzik az emlékezés kötelességérzete, a vadászat etikája, mint a természet áhítatos, tudós ismerete és szeretete. A könyvet Schell József rajzai díszíttetik. Vissza TARTALOM A szerző előszava 7 Magyar tölgy 9 Ahogy elkezdődött 14 Nyúlszívű vadász 17 Az "ezerlövetű" 21 Mileschau 24 Az első veréb 31 A madáretető 36 Chichette 44 Az "öreg" 49 Flórián 53 Az első nyúl 59 Az első mókus 64 Első fácán, első fogoly 68 Csordapásztorok 74 Flóbertláz 81 Kiniglik és ürgék korszaka 83 Pecsenyevadász 94 Nagyvadászat 100 Huszaspuska 109 Sakter 113 Réce, liba, szalonka 121 Az első borz 129 Régi augusztus 132 Régi szeptember 135 Az első róka 139 Hófehérke 143 Éjféli ágyúlövés 147 A múzeum 156 Az első őzbak 162 Bozsa bácsi baglyája 174 Somogyvár 178 Vadorzó 189 A Velencei-tó 195 Velencei-tavi intimitások 208 Túzokok 215 Búcsú a gyerekkortól 224 Az első szarvas 238 Vadászat a háborúban 262 Az első disznó 277 Az első kötet utóhangja 285