A tudat eredete

A marxizmus-leninizmus klasszikusai mindig igen fontosnak tartották a tudat keletkezésének problémáját; úgy vélték, hogy e probléma tudományos kidolgozása számunkra jelentős eszköz a dialektikus materialista világnézet kialakításában, a vallásos hiedelmek elleni harcban. A könyv, amelyet itt az olvasó figyelmébe ajánlunk, rendszeresen kifejti e bonyolult és fontos probléma valamennyi lényeges mozzanatát. A szerző igen olvasmányosan, nagy tényanyag felhasználásával mutatja be, hogyan született meg a munka és a termelési viszonyok alapján az emberi tudat és öntudat, hogyan alakultak ki a társadalmi tudat különböző formái: az erkölcs, az esztétika, a vallás, amjd a tudomány és a filozófia. A munka behatóan foglalkozik a logikai kategóriák eredetének kérdésével, megvizgálja hogyan keletkezett a minőség, a mennyiség, a tér, az idő, az okság, a cél és a törvény fogalma. - Mindezeket a problémákat világosan és meggyőzően fejti ki, s így széles körű olvasótábor számára teszi hozzáférhetővé érdekfeszítő munkáját. Vissza Tartalom Előszó 5 Bevezetés 9 A tudat általános fogalma 9 A munka, a társadalmi viszonyok és a nyelv szerepe a tudat kialakulásában 18 A tudat keletkezésének tanulmányozásához felhasználható források 26 I. RÉSZ: A TUDAT ELŐTÖRTÉNETE. A TUDAT EREDETE ÉS KEZDETI FEJLŐDÉSI SZAKASZAI A tudat előtörténete 35 Az érzékleti kép létrejötte és fejlődése, szerepe az állatok viselkedésében 37 Az intellektus kezdetleges formái az ember távoli ősénél 43 A kölcsönös hangjelzés és a kinetikus jelzés 55 Az előember intellektusa 66 Az ősember hordatudatának kialakulási feltételei 75 A hordamunka megjelenése és kifejlődése 75 Az emberi őshorda kialakulása és kifejlődése 80 A hordanyelv megjelenése és fejlődése 86 A horda tudata 91 Volt-e tudata a legősibb embernek? 91 A legősibb ember szükségleteinek kialakulása 96 A legősibb ember tevékenységének tudatossá válása és e tudatosság fejlődése 98 A konkrét érzékletes gondolkodás kialakulása 104 A hordatudat általános jellemzése 109 A Homo sapiens tudata kialakulásának feltételei 113 A társadalmi munka keletkezése és fejlődése 115 A nemzetségi társadalom kialakulása és fejlődése 120 A tagolt beszéd fejlődése 123 A nemzetségi társadalom emberének tudata 129 A sajátosan emberi szükségletek kialakulása 129 A sajátosan emberi célkitűző tevékenység kialakulása 133 Az érzékletes tudat 137 A logikus gondolkodás kialakulása 140 A logikus gondolkodás alapműveleteinek fejlődése 146 Az öntudat kialakulása 161 Az öntudat kialakulásának feltételei 161 Az öntudat kialakulásának fokai 166 A TÁRSADALMI TUDATFORMÁK KELETKEZÉSE Az erkölcsi tudatforma keletkezése 181 Az erköcsi biológiai előfeltételei és az erkölcsi tudatforma társadalmi jellege 182 Az erkölcsi tudatforma kialakulásának feltételei 186 A lelkiismeret, a bátorság, a kötelesség és az igazságosság kategóriájának kialakulásáról 190 A nemzetségi társadalom emberének tudatában kialakult erkölcsi normák általános jellemzése 197 Az esztétikai tudatforma keletkezése (a képzőművészeti alkotások alapján) 209 A képzőművészet kialakulásának feltételei 209 A művészeti képmás genezise 214 Kialakul az ember esztétikai viszonya a valósághoz 224 A vallási tudatforma keletkezése 230 A vallási tudatforma kialakulásának feltételei 232 A vallási tudatforma korai fejlődési szakaszai 246 A tudományos tudatforma eredete. A logikai kategóriák kialakulása 274 A tudományos tudatforma létrejöttének és kifejlődésének feltételei és előfeltételei 274 A logikai kategóriák kialakulása 286 A logikai kategóriák kialakulásának sorrendje 287 A minőség kategóriájának eredete 295 A mennyiség kategóriájának eredete 310 A tér kategóriájának eredete 325 Az idő kategóriájának eredete 352 Az okság kategóriájának keletkezése 375 A cél kategóriájának eredete 383 A törvény kategóriájának keletkezése 387 Befejezés 393